HU/SB 8.5: A félistenek oltalomért könyörögnek az Úrhoz

Śrīmad-Bhāgavatam - Nyolcadik Ének - ÖTÖDIK FEJEZET: A félistenek oltalomért könyörögnek az Úrhoz


8.5.1. vers: Śukadeva Gosvāmī így folytatta: Ó, király! Beszéltem neked a Gajendra-mokṣaṇa kedvtelésről, amelyet meghallgatni rendkívül jámbor tett. Ha valaki az Úrnak ezekről a cselekedeteiről hall, megszabadulhat minden bűnös visszahatástól. Most kérlek, hallgasd meg, amit Raivata Manuról mondok!

8.5.2. vers: Tāmasa Manu fivére volt az ötödik Manu, akit Raivatának hívtak. Fiainak élén Arjuna, Bali és Vindhya álltak.

8.5.3. vers: Ó, király! Raivata Manu korszakában a mennyek királyát Vibhunak hívták, a félistenek között ott voltak a Bhūtarayák, a hét bolygón élő hét brāhmaṇa közé pedig Hiraṇyaromā, Vedaśirā és Ūrdhvabāhu tartoztak.

8.5.4. vers: Śubhra és felesége, Vikuṇṭhā házasságából megszületett az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Vaikuṇṭha, olyan félistenekkel együtt, akik személyes teljes kiterjedései voltak.

8.5.5. vers: Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Vaikuṇṭha, hogy örömet okozzon a szerencse istennőjének, kérésére egy újabb Vaikuṇṭha bolygót teremtett, amelyet mindenki imád.

8.5.6. vers: Noha az Istenség Legfelsőbb Személyisége különféle inkarnációinak nagyszerű tetteiről és transzcendentális tulajdonságairól csodálatos leírásokat hallhatunk, néha nem érthetjük meg ezeket. Az Úr Viṣṇu számára azonban minden lehetséges. Ha valaki képes lenne arra, hogy megszámolja az atomokat az univerzumban, akkor számba tudná venni az Istenség Legfelsőbb Személyisége tulajdonságait is. Ám nincs ember, aki meg tudná számlálni az atomokat az univerzumban, és olyan sem akad, aki képes lenne megszámolni az Úr transzcendentális tulajdonságait.

8.5.7. vers: Cakṣu Cākṣuṣa nevű fia volt a hatodik Manu. Sok-sok fiának élén Pūru, Pūruṣa és Sudyumna álltak.

8.5.8. vers: Cākṣuṣa Manu uralkodása idején Mantradruma volt a mennyek királya. A félistenek közé tartoztak az Āpyák, a nagy bölcsek között pedig ott volt Haviṣmān és Vīraka.

8.5.9. vers: Ebben a hatodik manvantara-korszakban az Úr Viṣṇu, az univerzum Ura részleges kiterjedésében jelent meg. Vairāja nemzette őt felesége, Devasambhūti méhében, s neve Ajita volt.

8.5.10. vers: A tejóceán köpülésével Ajita nektárt készített a félisteneknek. Egy teknős alakjában ide-oda mozgott a hatalmas Mandara-heggyel a hátán.

8.5.11-12. vers: Parīkṣit király így kérdezett: Ó, nagy brāhmaṇa, Śukadeva Gosvāmī! Miért és hogyan köpülte az Úr Viṣṇu a tejóceánt? Mi az oka, hogy a vízben maradt egy teknős alakjában, és feltartotta a Mandara-hegyet? Hogyan jutottak hozzá a félistenek a nektárhoz, és mi más jött még létre az óceán köpüléséből? Kérlek, beszélj az Úrnak ezekről a csodálatos tetteiről!

8.5.13. vers: Szívem, melyet az anyagi élet három gyötrelmes feltétele kínoz, még nem telt meg azzal, hogy hallgatom, amint az Úr, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, a bhakták Ura dicsőséges tetteiről beszélsz.

8.5.14. vers: Śrī Sūta Gosvāmī így szólt: Ó, bölcs brāhmaṇák, akik itt, Naimiṣāraṇyánál összegyűltetek! Így kérdezte a király Śukadeva Gosvāmīt, Dvaipāyana fiát, aki megköszönte a király kérdését, majd tovább beszélt az Istenség Legfelsőbb Személyisége dicsőségéről.

8.5.15-16. vers: Śukadeva Gosvāmī így szólt: Amikor az asurák kígyófegyvereikkel ádázan a félistenekre támadtak egy csatában, a félistenek közül sokan elestek. Nem lehetett többé életre kelteni őket. Ó, király! Durvāsā Muni ekkor megátkozta a félisteneket, ami a három világot nyomorba döntötte, s attól kezdve lehetetlen volt rituális szertartásokat végezni. Mindez nagyon súlyos következményekkel járt.

8.5.17-18. vers: Amikor az Úr Indra, Varuṇa és a többi félisten látták, milyen körülmények között kell élniük, megtanácskozták a dolgot egymás között, de nem jöttek rá a megoldásra. Ekkor valamennyien összegyűltek, és a Sumeru-hegy csúcsára mentek. Ott az Úr Brahmā gyülekezeti termében a földre borultak, hogy hódolatukat ajánlják az Úr Brahmānak, majd elmondták neki, mi történt.

8.5.19-20. vers: Az Úr Brahmā, aki valamennyi félisten fölött áll, s aki a leghatalmasabb, látta, hogy a félistenek elvesztették minden hatalmukat és erejüket, s emiatt a három világot balsors fenyegeti. Azt is látta, hogy igencsak szorongatott helyzetben vannak, míg a démonok vígan élik világukat. Elméjét ekkor az Istenség Legfelsőbb Személyiségére összpontosította, s ebből ösztönzést merítve arca felragyogott. Így szólt a félistenekhez:

8.5.21. vers: Az Úr Brahmā így szólt: Én, az Úr Śiva, ti, félistenek valamennyien, a démonok, az izzadságból született élőlények, a tojásból született élőlények, a földből sarjadó fák és más növények, valamint az embrióból született lények mind a Legfelsőbb Úrtól, az Ő rajo-guṇa inkarnációjától [az Úr Brahmātól, a guṇa-avatārától] és a nagy bölcsektől [ṛṣiktől] származunk, akik az én részeim. Menjünk hát a Legfelsőbb Úrhoz, és keressünk oltalmat lótuszlábánál!

8.5.22. vers: Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének nem kell senkit megölnie, megvédelmeznie vagy mellőznie, és imádnia sem kell senki emberfiát. A kellő időben azonban a teremtés, a fenntartás és a pusztítás érdekében különféle formákat ölt mint inkarnáció, a jóság, a szenvedély vagy a tudatlanság kötőerejében.

8.5.23. vers: Elérkezett az idő, hogy felébresszük a jóság kötőerejét azokban az élőlényekben, akik anyagi testet fogadtak el. E kötőerőnek az a feladata, hogy megszilárdítsa a Legfelsőbb Úr uralmát, amely fenntartja majd a teremtés létét. Ez tehát alkalmas pillanat arra, hogy oltalmat keressünk az Istenség Legfelsőbb Személyiségénél. Ő természeténél fogva nagyon kegyes és kedves a félistenekhez, ezért minden bizonnyal szerencsével fog megáldani bennünket.

8.5.24. vers: Ó, Parīkṣit Mahārāja, minden ellenség legyőzője! Miután az Úr Brahmā elmondta mindezt a félisteneknek, magával vitte őket az Istenség Legfelsőbb Személyisége hajlékára, túl az anyagi világon. Az Úr lakhelye a tejóceán Śvetadvīpa nevű szigetén van.

8.5.25. vers: Ott [Śvetadvīpánál] az Úr Brahmā imákat mondott az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, noha sohasem látta még Őt, a Legfelsőbb Urat. Csupán amiatt, hogy hallott az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről a védikus írásokból, megingathatatlan elmével ajánlotta Neki imáit, amelyeket a védikus irodalom leírt vagy jóváhagyott.

8.5.26. vers: Az Úr Brahmā így szólt: Ó, Legfelsőbb Úr, ó, változatlan, határtalan legfelsőbb igazság! Te vagy mindennek az eredete. Mindent átható vagy, ezért jelen vagy mindenki szívében és az atomban is. Nincsenek anyagi tulajdonságaid, s valóban felfoghatatlan vagy. Az elme nem ragadhat meg Téged spekulációjával, és a szavak nem írhatnak le. Te vagy mindenki legfelsőbb mestere, és ezért mindenki számára imádatra méltó vagy. Tiszteletteljes hódolatunkat ajánljuk Neked!

8.5.27. vers: Az Istenség Legfelsőbb Személyisége közvetlenül és közvetve mindenről    —    az életerőről, az elméről és az értelemről egyaránt    —   tudja, hogyan működik az Ő irányítása alatt. Ő világít meg mindent, és nem jellemzi tudatlanság. Nincsen anyagi teste, amely ki lenne téve korábbi tettei visszahatásainak, és mentes a részrehajlás tudatlanságától, valamint az anyagi műveltségtől is. A Legfelsőbb Úr lótuszlábánál keresek menedéket, aki örökkévaló, mindent átható és hatalmas, mint az ég, s aki hat fensége teljében három yugában jelenik meg [a Satya-, a Tretā- és a Dvāpara-yugában].

8.5.28. vers: Az anyagi cselekedetek körforgásában az anyagi test az elme szekerének kerekéhez hasonlít. A testben a tíz érzék [az öt cselekvő és az öt tudásszerző érzék], valamint az öt életlevegő alkotja a szekér kerekének tizenöt küllőjét. A természet három kötőereje [a jóság, a szenvedély és a tudatlanság] a cselekedetek középpontja, a természet nyolc összetevője pedig [a föld, a tűz, a víz, a levegő, az éter, az elme, az értelem és a hamis ego] nem más, mint a kerék abroncsa. A külső anyagi energia úgy mozgatja ezt a kereket, mint az elektromos áram, s a kerék így nagyon gyorsan forog a kerékagy, a központi támasz körül, aki Maga az Istenség Legfelsőbb Személyisége, a Felsőlélek és a végső igazság. Tiszteletteljes hódolatunkat ajánljuk Neki!

8.5.29. vers: Az Istenség Legfelsőbb Személyisége a tiszta jóság [śuddha-sattva] helyzetében van, ezért Ő az eka-varṇa, az oṁkāra [praṇava]. Túl van a kozmikus megnyilvánuláson, amit a sötétség birodalmának tekintenek, ezért anyagi szemekkel nem látható. Mégsem választja el Őt tőlünk az idő vagy a tér, hanem mindenütt jelen van. Azok, akik megszabadultak minden aggodalomtól, a misztikus yoga erejével imádják Őt, aki hordozója, Garuḍa hátán ül. Ajánljuk hát mindannyian tiszteletteljes hódolatunkat Neki!

8.5.30. vers: Senki sem emelkedhet felül az Istenség Legfelsőbb Személyisége illuzórikus energiáján [māyān], mely olyan erős, hogy mindenkit megtéveszt, hiszen hatására az emberek elveszítik képességüket arra, hogy megértsék az élet célját. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége azonban, aki mindenki felett uralkodik, s egyformán bánik minden élőlénnyel, legyőzi ezt a māyāt. Hadd ajánljuk hódolatunkat Neki!

8.5.31. vers: A mi testünket sattva-guṇa alkotja, ezért mi, félistenek, kívül és belül egyaránt a jóságban létezünk. A szentek is mind hasonló helyzetben vannak. De ha még mi sem érthetjük meg az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, akkor mit mondhatnánk azokról, akik testük felépítése alapján rendkívül jelentéktelenek, mert a szenvedély és tudatlanság kötőerőiben élnek? Hogyan tudnák ők megérteni az Urat? Hadd ajánljuk tiszteletteljes hódolatunkat Neki!

8.5.32. vers: Ezen a földön négyféle élőlény él, s mindannyiukat Ő teremtette. Az anyagi teremtés az Ő lótuszlábán nyugszik. Ő a hatalmas Legfelsőbb Személy, aki fenséggel és hatalommal teljes. Bárcsak elégedett lenne velünk!

8.5.33. vers: Az egész kozmikus megnyilvánulás a vízből emelkedett ki, és a víznek köszönhetően marad fenn, él és fejlődik minden élőlény. Ez a víz nem más, mint az Istenség Legfelsőbb Személyisége magja. Legyen ezért elégedett velünk az Istenség Legfelsőbb Személyisége, aki ilyen rendkívüli hatalommal rendelkezik!

8.5.34. vers: Soma, a hold a forrása a gabonának, az erőnek és minden félisten hosszú életének. Ő a növények ura is, valamint a szaporodás forrása minden élőlény számára. A művelt tudósok véleménye szerint a hold az Istenség Legfelsőbb Személyisége elméje. Bárcsak ez az Istenség Legfelsőbb Személyisége, minden fenség kútfeje elégedett lenne velünk!

8.5.35. vers: A tűz, ami azért születik, hogy elfogadja a felajánlásokat a rituális szertartások során, az Istenség Legfelsőbb Személyisége szája. A tűz jelen van az óceánok mélyén, hogy kincseket teremtsen, és jelen van a gyomorban is, hogy megeméssze az ételt, s hogy különféle váladékokat termeljen a test fenntartása érdekében. Bárcsak ez a leghatalmasabb Istenség Személyisége elégedett lenne velünk!

8.5.36. vers: A napisten mutatja meg a felszabadulás útját, amit arcirādi-vartmának hívnak. Ő a Védák megértésének fő forrása, ő a hajlék, ahol az Abszolút Igazságot imádhatjuk, ő a kapu, mely a felszabadulásra nyílik, valamint ő az örök élet forrása és a halál oka is. A napisten az Úr szeme. Bárcsak ez a Legfelsőbb Úr, aki a leggazdagabb, elégedett lenne velünk!

8.5.37. vers: Minden élőlény    —    mozgó és mozdulatlan egyaránt    —    a levegőtől kapja életerejét, testi erejét s magát az életet. Mindannyian éppen úgy követjük a levegőt, hogy legyen életerőnk, mint ahogyan a szolgák követik az uralkodót. A levegő életereje az Istenség Legfelsőbb Személyisége életerejétől származik. Bárcsak ez a Legfelsőbb Úr elégedett lenne velünk!

8.5.38. vers: Bárcsak a leghatalmasabb Istenség Személyisége elégedett lenne velünk! A különféle irányok a füléből, a test nyílásai a szívéből, az életerő, az érzékek, az elme, a levegő a testben, valamint az éter, ami a test menedéke, a köldökéből jönnek létre.

8.5.39. vers: Mahendra, a mennyek királya az Úr hatalmából jött létre, a félistenek az Úr kegyéből, az Úr Śiva a dühéből, az Úr Brahmā pedig józan értelméből. A védikus mantrák az Úr testének nyílásaiból származnak, a nagy szentek és prajāpatik pedig nemi szerveiből. Bárcsak ez a leghatalmasabb Úr elégedett lenne velünk!

8.5.40. vers: A szerencse istennője a mellkasából, a Pitṛloka lakói az árnyékából, a vallás a melléből, a vallástalanság [a vallás ellentéte] pedig a hátából jött létre. A mennyei bolygók a feje tetejéből, az apsarāk az érzéki élvezetéből születtek. Bárcsak ez a leghatalmasabb Istenség Személyisége elégedett lenne velünk!

8.5.41. vers: A brāhmaṇák és a védikus tudás az Istenség Legfelsőbb Személyisége szájából, a kṣatriyák és a testi erő a karjaiból, a vaiśyák és nagyszerű termelői tudományuk, valamint vagyonuk a combjaiból, a śūdrák pedig, akik nem léphetnek a védikus tudás birodalmába, a lábaiból jönnek létre. Bárcsak ez az Istenség Legfelsőbb Személyisége, akinek teljes hatalom van a kezében, elégedett lenne velünk!

8.5.42. vers: A mohóság az alsó ajkából, a szeretet a felső ajkából, a testi ragyogás az orrából, az állatias, kéjes vágyak a tapintásérzetéből, Yamarāja a szemöldökéből, az örök idő pedig a szempilláiból jött létre. Bárcsak ez a Legfelsőbb Úr elégedett lenne velünk!

8.5.43. vers: Minden művelt ember azt mondja, hogy az öt elemet, az örök időt, a gyümölcsöző tetteket, az anyagi természet három kötőerejét, valamint a kötőerők által létrehozott változatosságot mind yogamāyā teremtette. Ezt az anyagi világot ezért rendkívül nehéz megérteni, ám akik nagy tudásúak, mind elutasították. Bárcsak az Istenség Legfelsőbb Személyisége, aki mindennek az irányítója, elégedett lenne velünk!

8.5.44. vers: Hadd ajánljuk tiszteletteljes hódolatunkat az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, aki tökéletesen szótlan, aki nem törekszik semmire, és aki teljesen elégedett azzal, amit Ő Maga elért. Ő nem ragaszkodik az anyagi világ tetteihez az érzékein keresztül, sőt, amikor kedvteléseinek hódol az anyagi világban, éppen olyan, mint a levegő, amely semmihez sem kötődik.

8.5.45. vers: Ó, Istenség Legfelsőbb Személyisége! Meghódoltunk Neked, mégis látni kívánunk! Arra kérünk, tedd eredeti alakod és mosolygó lótuszarcod láthatóvá szemünk és észlelhetővé többi érzékünk számára!

8.5.46. vers: Ó, Uram, ó, Istenség Legfelsőbb Személyisége! Édes akaratodból korszakról korszakra megjelensz a különféle inkarnációkban, és csodálatosan cselekszel, olyan rendkívüli tetteket végrehajtva, amelyekre mi sohasem lennénk képesek.

8.5.47. vers: A karmīk buzgón gyűjtögetik vagyonukat, hogy elégedetté tehessék az érzékeiket, de ezért nagyon keményen meg kell dolgozniuk. Erejüket megfeszítve dolgoznak, az eredménnyel azonban sohasem elégedettek, sőt, tetteik csak csalódottsághoz vezetnek. A bhakták azonban, akik életüket az Úr szolgálatának szentelték, igazi eredményeket érnek el, anélkül hogy verejtékes munkát kellene végezniük, s ezek az eredmények felülmúlják várakozásukat.

8.5.48. vers: Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének ajánlott tettek legyenek akármilyen jelentéktelenek, sohasem hiábavalóak. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége a legfelsőbb atya, ezért mi sem természetesebb, mint hogy nagyon kedves, és mindig kész az élőlények áldására cselekedni.

8.5.49. vers: Ha a fa gyökerét öntözzük, a fa törzse és ágai is automatikusan elégedettek lesznek. Ehhez hasonlóan amikor valaki az Úr Viṣṇu bhaktájává válik, azzal mindenkit szolgál, mert az Úr mindenki Felsőlelke.

8.5.50. vers: Uram, minden hódolat Neked, aki örökkévaló vagy, túl a múlt, a jelen és a jövő időkorlátain! Tetteid felfoghatatlanok, Te vagy az anyagi természet három kötőerejének Ura, és mivel transzcendentálisan minden anyagi tulajdonság fölött állsz, mentes vagy az anyagi szennyeződéstől. Te vagy a természet mindhárom kötőerejének irányítója, jelenleg azonban a jóság kötőerejének kedvezel. Hadd ajánljuk tiszteletteljes hódolatunkat Neked!