HU/SB 8.6.9


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


9. VERS

rūpaṁ tavaitat puruṣarṣabhejyaṁ
śreyo ’rthibhir vaidika-tāntrikeṇa
yogena dhātaḥ saha nas tri-lokān
paśyāmy amuṣminn u ha viśva-mūrtau


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

rūpam—forma; tava—Tiéd; etat—ez; puruṣa-ṛṣabha—ó, legkiválóbb személyiség; ijyam—imádandó; śreyaḥ—a végső áldás; arthibhiḥ—azok által, akik vágynak rá; vaidika—a védikus utasítások irányításával; tāntrikeṇa—a Tantrák, például a Nārada-pañcarātra követői által megvalósított; yogena—a misztikus yoga gyakorlása által; dhātaḥ—ó, legfelsőbb irányító; saha—vele; naḥ—mi (a félistenek); tri-lokān—a három világot irányítva; paśyāmi—közvetlenül látjuk; amuṣmin—Benned; u—ó; ha—teljesen megnyilvánult; viśva-mūrtau—Benned, aki a kozmikus formával rendelkezel.


FORDÍTÁS

Ó, legkiválóbb személy, ó, legfelsőbb irányító! Akik valóban a legnagyobb szerencsére vágynak, azok a védikus Tantrák szerint imádják e formádat. Uram, látjuk Benned mind a három világot!


MAGYARÁZAT

A védikus mantrák kijelentik: yasmin vijñāte sarvam evaṁ vijñātaṁ bhavati. Amikor a bhakta meditációján keresztül látja az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, vagy amikor személyesen, szemtől szemben pillanthatja meg, mindenről tudni fog az univerzumban, és semmi sem marad ismeretlen a számára. Minden, ami az anyagi világban létezik, tökéletesen feltárul az előtt a bhakta előtt, aki látta az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. A Bhagavad-gītā (BG 4.34) ezért azt javasolja:

tad viddhi praṇipātena
paripraśnena sevayā
upadekṣyanti te jñānaṁ
jñāninas tattva-darśinaḥ

„Fordulj egy lelki tanítómesterhez, úgy próbáld megismerni az igazságot! Tudakozódj tőle alázatosan, és szolgáld őt! Az önmegvalósult lelkek képesek tudásban részesíteni téged, mert ők már látták az igazságot.” Az Úr Brahmā egyike ezeknek az önmegvalósított tekintélyeknek (svayambhūr nāradaḥ śambhuḥ kumāraḥ kapilo manuḥ (SB 6.3.20)). Éppen ezért el kell fogadnunk az Úr Brahmātól származó tanítványi láncolatot, s akkor tökéletesen megérthetjük az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. A versben a viśva-mūrtau szó arra utal, hogy minden az Istenség Legfelsőbb Személyisége testében létezik. Aki képes arra, hogy imádja Őt, az mindent Benne lát, s Őt látja mindenben.