HU/SB 8.7.39
39. VERS
- prāṇaiḥ svaiḥ prāṇinaḥ pānti
- sādhavaḥ kṣaṇa-bhaṅguraiḥ
- baddha-vaireṣu bhūteṣu
- mohiteṣv ātma-māyayā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
prāṇaiḥ—életükkel; svaiḥ—sajátjuk; prāṇinaḥ—más élőlények; pānti—megvédik; sādhavaḥ—bhakták; kṣaṇa-bhaṅguraiḥ—ideiglenes; baddha-vaireṣu—fölöslegesen ellenségeskednek; bhūteṣu—az élőlényeknek; mohiteṣu—megtévesztett; ātma-māyayā—az Úr külső energiája által.
FORDÍTÁS
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége illuzórikus energiájától megtévesztve az emberek örökké ellenségeskednek egymással. A bhakták azonban még saját mulandó életüket is kockára téve igyekeznek megmenteni őket.
MAGYARÁZAT
Ez egy vaiṣṇava jellemzője. Para-duḥkha-duḥkhī: egy vaiṣṇava mindig boldogtalan a feltételekhez kötött lelkek boldogtalansága láttán, máskülönben nem törődne azzal, hogy megtanítsa őket, hogyan lehetnek boldogok. Kétségtelen, hogy az anyagi életben az emberek örökké ellenségeskednek egymással, ezért az anyagi életet a saṁsāra-dāvānalához, a lángoló erdőtűzhöz hasonlítják, amely magától lobban fel. Az Úr Śiva és követői a paramparā-rendszerben arra törekednek, hogy kimentsék az embereket az anyagi élet e veszedelmes állapotából. Ez az Úr Śiva elveit követő és a Rudra-sampradāyához tartozó hívők kötelessége. Négy vaiṣṇava sampradāya van, melyeknek egyike a Rudra-sampradāya, mert az Úr Śiva (Rudra) a legkiválóbb vaiṣṇava (vaiṣṇavānāṁ yathā śambhuḥ). Láthatjuk majd, hogy az Úr Śiva az emberiség érdekében valóban megitta az összes mérget.