HU/SB 9.1.23-24
23-24. VERSEK
- sa ekadā mahārāja
- vicaran mṛgayāṁ vane
- vṛtaḥ katipayāmātyair
- aśvam āruhya saindhavam
- pragṛhya ruciraṁ cāpaṁ
- śarāṁś ca paramādbhutān
- daṁśito ’numṛgaṁ vīro
- jagāma diśam uttarām
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saḥ—Sudyumna; ekadā—egyszer; mahārāja—ó, Parīkṣit király; vicaran—utazva; mṛgayām—vadászni; vane—az erdőben; vṛtaḥ—társaságában; katipaya—néhány; amātyaiḥ—miniszterek és társak; aśvam—egy lovon; āruhya—lovagolva; saindhavam—Sindhupradeśában született; pragṛhya—kézben tartva; ruciram—gyönyörű; cāpam—íjat; śarān ca—és nyilakat; parama-adbhutān—nagyon csodálatos, rendkívüli; daṁśitaḥ—páncélt viselve; anumṛgam—az állatok mögött; vīraḥ—a hős; jagāma—ment felé; diśam uttarām—észak.
FORDÍTÁS
Ó, Parīkṣit király! A hős Sudyumna néhány minisztere és társa kíséretében egy Sindhupradeśából hozott ménen egyszer az erdőbe indult vadászni. Páncélt viselt, íjak és nyilak díszítették, és rendkívül gyönyörű volt. Amint a vadakat űzte s pusztította, az erdő északi részébe érkezett.