HU/SB 9.1: Sudyumna király nővé változik
9.1.1. vers: Parīkṣit király így szólt: Uram, Śukadeva Gosvāmī! Részletesen beszéltél a különféle Manuk időszakairól és a határtalan energiával bíró Istenség Legfelsőbb Személyisége csodás tetteiről e korszakok idején. Szerencsés vagyok, hogy mindezt hallhattam tőled.
9.1.2-3. vers: Satyavrata, Draviḍadeśa szent királya, aki a Legfelsőbb kegyéből lelki tudásra tett szert az elmúlt korszak végén, később — a következő manvantarában [Manu időszakában] — Vaivasvata Manu lett, Vivasvān fia. Ezt tőled tudom, s azzal is tisztában vagyok, hogy fiai olyan királyok voltak, mint Ikṣvāku, ahogyan már elmagyaráztad.
9.1.4. vers: Ó, végtelenül szerencsés Śukadeva Gosvāmī, ó, nagy brāhmaṇa! Kegyesen szólj külön-külön mindezen királyok dinasztiáiról és jellemvonásairól, hiszen mindig vágyunk rá, hogy ilyen témáról halljunk tőled!
9.1.5. vers: Kérlek, beszélj nekünk a Vaivasvata Manu dinasztiájában született valamennyi híres király képességeiről, azokéról, akik már eltávoztak, azokéról, akik a jövőben fognak megjelenni, és azokéról is, akik most élnek!
9.1.6. vers: Sūta Gosvāmī így szólt: Amikor a védikus tudományt jól ismerő tudósok gyülekezetében Parīkṣit Mahārāja ezzel a kéréssel fordult Śukadeva Gosvāmīhoz, a vallásos elvek legkiválóbb ismerőjéhez, Śukadeva Gosvāmī folytatta elbeszélését.
9.1.7. vers: Śukadeva Gosvāmī folytatta: Ó, király, ellenségeid legyőzője! Hallj most tőlem nagyon részletesen Manu dinasztiájáról! Elmondom mindazt, amit csak lehet, noha mindent elbeszélni még sok száz év alatt is lehetetlen lenne.
9.1.8. vers: A transzcendentális Legfelsőbb Személy, a magasabb és alacsonyabb rendű fajokban élő valamennyi élőlény Felsőlelke már a korszak végén is létezett, amikor Rajta kívül semmi sem volt, még ez a megnyilvánult világegyetem sem.
9.1.9. vers: Ó, Parīkṣit király! Az Istenség Legfelsőbb Személyisége köldökéből egy aranyszínű lótusz sarjadt, melyen megszületett a négyarcú Úr Brahmā.
9.1.10. vers: Az Úr Brahmā elméjéből megszületett Marīci, Marīci magjából és Dakṣa Mahārāja leányának méhéből pedig megjelent Kaśyapa. Kaśyapa fiaként Aditi méhéből Vivasvān jött a világra.
9.1.11-12. vers: Ó, király, Bhārata-dinasztia gyöngye! Vivasvān fiaként Saṁjñā méhéből megszületett Śrāddhadeva Manu. Śrāddhadeva Manu érzékein felülkerekedve tíz fiút nemzett felesége, Śraddhā méhében. Fiait Ikṣvākunak, Nṛgának, Śaryātinak, Diṣṭának, Dhṛṣṭának, Karūṣakának, Nariṣyantának, Pṛṣadhrának, Nabhagának és Kavinak hívták.
9.1.13. vers: Manunak először nem voltak fiai, s hogy fia születhessen, Vasiṣṭha, a lelki tudomány hatalmával megáldott nagy szent végrehajtott egy áldozatot, hogy kedvében járjon Mitra és Varuṇa félisteneknek.
9.1.14. vers: Az áldozat alatt Śraddhā, Manu hitvese, aki azt a fogadalmat tette, hogy csupán tejen él, az áldozatot végző paphoz fordult. Hódolatát ajánlotta neki, s egy leányért könyörgött hozzá.
9.1.15. vers: A főpap így szólt: „Most tégy egy felajánlást!” Szavaira a felajánlást végző pap készült, hogy a tisztított vajat feláldozza. Ekkor eszébe jutott Manu feleségének kérése, s az áldozat végzése közben a „vaṣaṭ” szót zengte.
9.1.16. vers: Manu azért fogott az áldozatba, hogy fia szülessen, de mivel a papot félrevezette Manu feleségének kérése, egy Ilā nevű leány jött a világra. A leány láttán Manu nem volt túlságosan elégedett, ezért a következőképpen szólt gurujához, Vasiṣṭhához:
9.1.17. vers: Uram, ti mindannyian jól értetek a védikus mantrák énekléséhez. Hogyan lehetséges hát, hogy az eredmény épp az ellentéte annak, amire vágytam? Ez nagyon szomorú. Nem lett volna szabad előfordulnia, hogy a védikus mantrák ellentétes eredményhez vezessenek.
9.1.18. vers: Mindannyian önfegyelmezettek vagytok, elmétek kiegyensúlyozott, s tudatában vagytok az Abszolút Igazságnak. Lemondásaitoknak és vezekléseiteknek köszönhetően teljesen megtisztultatok minden anyagi szennyeződéstől. Szavaitok a félistenek szavaihoz hasonlóan sohasem bizonyulnak valótlannak. Hogyan lehetséges akkor, hogy törekvésetek kudarcba fulladt?
9.1.19. vers: Vasiṣṭha, a leghatalmasabb dédapa Manu szavainak hallatán megértette, milyen hibát követett el a pap, ezért így szólt a napisten fiához:
9.1.20. vers: Az eredménybe amiatt csúszott hiba, hogy papod eltért az eredeti céltól. Saját erőmből azonban én adok neked egy jó fiút.
9.1.21. vers: Śukadeva Gosvāmī így szólt: Ó, Parīkṣit király! Miután a leghíresebb és leghatalmasabb Vasiṣṭha erre az elhatározásra jutott, imákat mondott a Legfelsőbb Személyhez, Viṣṇuhoz, hogy Ilāt férfivá változtassa.
9.1.22. vers: Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, a legfelsőbb irányító elégedett volt Vasiṣṭhával, s megadta neki az áldást, amit kívánt. Ilā így egy nagyon szép férfivá változott, akit Sudyumnának hívtak.
9.1.23-24. vers: Ó, Parīkṣit király! A hős Sudyumna néhány minisztere és társa kíséretében egy Sindhupradeśából hozott ménen egyszer az erdőbe indult vadászni. Páncélt viselt, íjak és nyilak díszítették, és rendkívül gyönyörű volt. Amint a vadakat űzte s pusztította, az erdő északi részébe érkezett.
9.1.25. vers: Ott északon, a Meru-hegy lábánál fekszik a Sukumāra nevű erdő, ahol az Úr Śiva élvezi életét Umā társaságában. Sudyumna betért ebbe az erdőbe.
9.1.26. vers: Ó, Parīkṣit király! Amint Sudyumna, aki oly ügyes volt ellenségei legyőzésében, belépett az erdőbe, látta, hogy ő maga nővé, ménje pedig kancává változott.
9.1.27. vers: Amikor követői látták, hogy ők is megváltoztak, és nemük az ellenkezőjére változott, valamennyien nagyon elszomorodtak, s csak néztek egymásra.
9.1.28. vers: Parīkṣit Mahārāja így szólt: Ó, nagy hatalmú brāhmaṇa! Miért volt ilyen ereje ennek a helynek, és ki tette ilyenné? Kérlek, válaszolj erre a kérdésre, mert nagyon szeretnék hallani erről!
9.1.29. vers: Śukadeva Gosvāmī így felelt: Nagy szentek látogatták meg egyszer az Úr Śivát ebben az erdőben, akik szigorúan követték a lelki élet szabályait, s akiknek ragyogása minden irányban eloszlatta a sötétséget.
9.1.30. vers: Amikor Ambikā istennő észrevette a kiváló szenteket, nagyon elszégyellte magát, mert mezítelen volt. Azonnal felkelt férje öléből, és igyekezett eltakarni keblét.
9.1.31. vers: Amikor a nagy szentek látták, hogy az Úr Śiva és Pārvatī a szerelem élvezetébe merül, azonnal elálltak szándékuktól, hogy tovább menjenek, s Nara-Nārāyaṇa āśramája felé vették útjukat.
9.1.32. vers: Ezután az Úr Śiva, hogy örömet szerezzen feleségének, így szólt: „Minden férfi, aki beteszi lábát e helyre, azon nyomban nővé fog változni!”
9.1.33. vers: Azóta nem lépett férfi ebbe az erdőbe. Ám most Sudyumna király nővé változva társaival együtt egyik erdőből a másikba vándorolt.
9.1.34. vers: Sudyumna olyan nővé változott, aki a legkiválóbb volt az érzéki vágyat ébresztő gyönyörű nők között, s más nők kísérték. Amikor Budha, a hold fia megpillantotta ezt a szépséges hölgyet āśramája közelében sétálni, azonnal felébredt benne a vágy, hogy élvezze őt.
9.1.35. vers: A gyönyörű nő szintén vágyott arra, hogy Budhát, a hold királyának fiát válassza férjéül. Budha így egy Purūravā nevű fiút nemzett a méhében.
9.1.36. vers: Megbízható forrásokból hallottam, hogy ez a Sudyumna király, Manu fia, aki így nővé változott, családi lelki tanítómesterére, Vasiṣṭhára gondolt.
9.1.37. vers: Vasiṣṭha Sudyumna szánalmas helyzete láttán nagyon elszomorodott, s azzal a vággyal, hogy Sudyumna újra férfi legyen, most az Úr Śaṅkarát [Śivát] kezdte imádni.
9.1.38-39. vers: Ó, Parīkṣit király! Az Úr Śiva elégedett volt Vasiṣṭhával, ezért hogy örömet okozzon neki, s hogy Pārvatīnak adott szavát is megtartsa, így szólt a szenthez: „Tanítványod, Sudyumna egy hónapig férfi, egy hónapig pedig nő lehet. Így uralkodhat a világ felett kívánsága szerint.”
9.1.40. vers: Lelki tanítómestere kegyéből az Úr Śiva szavának megfelelően Sudyumna minden második hónapban férfi lehetett, ahogyan kívánta, s így uralkodott birodalma fölött. Alattvalóit ez azonban nem tette elégedetté.
9.1.41. vers: Ó, király! Sudyumnának volt három nagyon jámbor fia, Utkala, Gaya és Vimala. Ők lettek később Dakṣiṇā-patha uralkodói.
9.1.42. vers: Később, amikor megérett rá az idő, és Sudyumna, a világ királya kellőképpen megöregedett, az egész birodalmat átadta fiának, Purūravānak, ő pedig az erdőbe vonult.