HU/SB 9.14.29
29. VERS
- yad-viśrambhād ahaṁ naṣṭā
- hṛtāpatyā ca dasyubhiḥ
- yaḥ śete niśi santrasto
- yathā nārī divā pumān
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yat-viśrambhāt—amiatt, hogy rábíztam magam; aham—én (vagyok); naṣṭā—elveszve; hṛta-apatyā—megfosztva két fiamtól, a bárányoktól; ca—szintén; dasyubhiḥ—a tolvajok által; yaḥ—ő, aki (úgynevezett „férjem”); śete—lefekszik; niśi—éjjel; santrastaḥ—rettegve; yathā—mint; nārī—egy nő; divā—nappal; pumān—férfi.
FORDÍTÁS
„Amiatt, hogy rábíztam magam, a tolvajok most megfosztottak két fiamtól, a bárányoktól, s most végem van! A férjem rettegve fekszik le éjjel, akár egy nő, noha nappal olyan, mintha férfi lenne.”