HU/SB 9.5.26
26. VERS
- śrī-śuka uvāca
- athāmbarīṣas tanayeṣu rājyaṁ
- samāna-śīleṣu visṛjya dhīraḥ
- vanaṁ viveśātmani vāsudeve
- mano dadhad dhvasta-guṇa-pravāhaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-śukaḥ uvāca—Śrī Śukadeva Gosvāmī mondta; atha—ily módon; ambarīṣaḥ—Ambarīṣa király; tanayeṣu—a fiainak; rājyam—a királyságot; samāna-śīleṣu—akik ugyanolyan képességekkel rendelkeztek, mint apjuk; visṛjya—felosztva; dhīraḥ—a legműveltebb ember, Ambarīṣa Mahārāja; vanam—az erdőbe; viveśa—ment; ātmani—a Legfelsőbb Úrnak; vāsudeve—az Úr Kṛṣṇa, akit Vāsudevaként ismernek; manaḥ—elme; dadhat—összpontosítva; dhvasta—legyőzte; guṇa-pravāhaḥ—a természet anyagi kötőerőinek hullámai.
FORDÍTÁS
Śrīla Śukadeva Gosvāmī folytatta: Ambarīṣa Mahārāja fejlett szintet ért el az odaadó életben, ezért nem akart többé anyagi dolgok között élni, s így visszavonult a tevékeny családi élettől. Tulajdonát szétosztotta fiai között, akik ugyanolyan képességekkel rendelkeztek, mint ő, majd a vānaprastha rendbe lépett, s az erdőbe vonult, hogy az elméjét teljesen az Úr Vāsudevára összpontosítsa.
MAGYARÁZAT
Ambarīṣa Mahārāja tiszta bhakta lévén minden körülmények között felszabadult volt, hiszen ahogyan Śrīla Rūpa Gosvāmī kijelentette, egy bhakta mindig felszabadult.
- īhā yasya harer dāsye
- karmaṇā manasā girā
- nikhilāsv apy avasthāsu
- jīvan-muktaḥ sa ucyate
A Bhakti-rasāmṛta-sindhuban Śrīla Rūpa Gosvāmī azt tanítja, hogy ha valakinek az egyetlen vágya az Úr szolgálata, akkor az élet minden helyzetében felszabadult. Ambarīṣa Mahārāja kétségtelenül minden körülmények között felszabadult volt, ám példás királyként a vānaprastha rendbe lépett, s visszavonult a családi élettől. Mindenki számára szükséges, hogy lemondjon a családi életben rá háruló felelősségről, és teljesen Vāsudeva lótuszlábára irányítsa a figyelmét. Ambarīṣa Mahārāja ezért felosztotta birodalmát fiai között, s visszavonult a családi élettől.