HU/SB 9.6.27
27. VERS
- rājā tad-yajña-sadanaṁ
- praviṣṭo niśi tarṣitaḥ
- dṛṣṭvā śayānān viprāṁs tān
- papau mantra-jalaṁ svayam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
rājā—a király (Yuvanāśva); tat-yajña-sadanam—az áldozati arénába; praviṣṭaḥ—belépett; niśi—éjjel; tarṣitaḥ—szomjas lévén; dṛṣṭvā—látva; śayānān—feküdvén; viprān—az összes brāhmaṇa; tān—mindannyian; papau—megitta; mantra-jalam—a mantrákkal megszentelt vizet; svayam—személyesen.
FORDÍTÁS
Egy éjjel a király megszomjazott, s az áldozati arénába lépett. Amikor látta, hogy a brāhmaṇák mind ott feküsznek, megitta azt a megszentelt vizet, melyet a feleségének kellett volna meginnia.
MAGYARÁZAT
Azok a yajñák, amelyeket a brāhmaṇák a védikus rituális szertartások szerint mutatnak be, olyan hatásosak, hogy a védikus mantrákkal megszentelt víz képes meghozni a kívánt eredményt. Ebben az esetben a brāhmaṇák megszentelték a vizet, hogy a király felesége a yajña során megihassa, de a sors úgy hozta, hogy maga a király ment oda éjnek idején, s mivel szomjas volt, megitta a vizet.