HU/SB 9.6.51


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


51. VERS

saṅgaṁ tyajeta mithuna-vratīnāṁ mumukṣuḥ
sarvātmanā na visṛjed bahir-indriyāṇi
ekaś caran rahasi cittam ananta īśe
yuñjīta tad-vratiṣu sādhuṣu cet prasaṅgaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

saṅgam—társulás; tyajeta—fel kell adni; mithuna-vratīnām—a törvényes vagy törvénytelen nemi életet élő ember; mumukṣuḥ—akik felszabadulásra vágynak; sarva-ātmanā—minden tekintetben; na—ne; visṛjet—foglalják le; bahiḥ-indriyāṇi—külső érzékek; ekaḥ—egyedül; caran—mozgó; rahasi—egy magányos helyen; cittam—a szívet; anante īśe—rögzíteni a határtalan Istenség Legfelsőbb Személyisége lótuszlábára; yuñjīta—az ember végezheti; tat-vratiṣu—az ugyanolyan kategóriába tartozókkal (akik meg akarnak szabadulni az anyagi kötelékektől); sādhuṣu—az ilyen szentek; cet—ha; prasaṅgaḥ—társulni akar.


FORDÍTÁS

Annak, aki meg akar szabadulni az anyagi béklyóktól, le kell mondania az olyan emberek társaságáról, akiket a nemi élet érdekel, és nem szabad az érzékeit külsőleg lefoglalni [látással, hallással, beszéddel, járással stb.]. Éljen mindig egy elhagyatott helyen, rögzítse az elméjét teljesen a határtalan Istenség Személyisége lótuszlábára, és ha társaságra vágyik, barátkozzon azokkal, akik hasonlóan élnek.


MAGYARÁZAT

Saubhari Muni saját tapasztalata révén levonta a következtetéseket, s így arra tanít bennünket, hogy azoknak, akik át akarnak kelni az anyagi óceánon, le kell mondaniuk a nemi élettel és pénzgyűjtéssel foglalkozó emberek társaságáról. Ezt tanácsolta Śrī Caitanya Mahāprabhu is:

niṣkiñcanasya bhagavad-bhajanonmukasya
pāraṁ paraṁ jigamiṣor bhava-sāgarasya
sandarśanaṁ viṣayiṇām atha yoṣitāṁ ca
hā hanta hanta viṣa-bhakṣaṇato ’py asādhu
(Caitanya-candrodaya-nāṭaka 8.27)

„Ó, jaj! Aki komolyan vágyik rá, hogy átszelje az anyagi óceánt, és anyagi érdekek nélkül az Úr transzcendentális szerető szolgálatába szeretne merülni, annak számára egy materialistát látni, aki az érzékkielégítésnek él, valamint egy nőt látni, akit szintén csak ez érdekel, borzasztóbb, mint szántszándékkal mérget inni!”

Aki teljesen meg akar szabadulni az anyagi béklyóktól, az végezheti az Úr transzcendentális szerető szolgálatát. Nem szabad érintkeznie viṣayīkkal    —    azaz materialistákkal vagy olyanokkal, akiket a nemi élet érdekel. Minden materialistát érdekel a nemi élet. Egyszerűbben szólva tehát a tanács az, hogy az emelkedett szinten álló szentek kerüljék az anyagi gondolkodásúak társaságát. Śrīla Narottama dāsa Ṭhākura szintén azt javasolja, hogy az ember szolgálja az ācāryákat, és ha társaságra vágyik, akkor a bhakták között kell élnie (tāṅdera caraṇa sevi bhakta-sane vāsa). A Kṛṣṇa-tudatú mozgalom számos központot alapít, hogy bhaktákat teremtsen, s hogy így e központok tagjaival társulva az emberek automatikusan váljanak közömbössé az anyagi dolgok iránt. Ez egy meglehetősen nagyratörő javaslat, ám Śrī Caitanya Mahāprabhu kegyéből ez a társulás mindig hatékonynak bizonyul. Azzal, hogy lassanként társulni kezdenek a Kṛṣṇa-tudatú mozgalom tagjaival, s hogy prasādamot fogyasztanak és éneklik a Hare Kṛṣṇa mantrát, a közönséges emberek jelentős mértékben felemelkednek. Saubhari Muni bánja, hogy még a víz legmélyén is rossz társaságba keveredett. A nemi életet élő halak rossz társaságának hatására leesett. Még egy elhagyatott hely sem biztonságos, ha nincs jó társulásunk.