HU/SB 4.28.58: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
(Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form) |
||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Az élőlény az öt elem — a föld, a víz, a tűz, a levegő és az éter — segítségével lép be az anyagi teremtésbe, és így alakul ki a teste. Annak ellenére, hogy az élőlény az, aki belülről cselekszik, mégis ismeretlen. Belép az anyagi teremtésbe, ám az anyagi energia hatására megzavarodik, ezért úgy tűnik, el van rejtve. A testi életfelfogás a tudatlanság (nāvabudhyate) következtében uralkodik. Az intelligenciát nőnemű szóval jelölik, mivel azonban minden cselekedetben kiemelkedő szerepet játszik, ez a vers adhīśaḥnak, irányítónak nevezi. Az élőlény tűzön, vízen és gabonán él. A testet e három dolog kombinációja tartja fenn, ezért prakṛtinak, anyagi teremtésnek nevezik. Ezek az elemek egy lépcsőzetes folyamaton keresztül keverednek egymással, húst, csontot, vért és egyebeket alkotva. Mindezek különböző hajlékokként nyilvánulnak meg. A Védák leírják, hogy a megemésztett étel végül három részre oszlik. A szilárd részből ürülék lesz, a félig szilárdból pedig hús. A folyékony rész megsárgul, és ismét három részre oszlik. Az egyik ilyen folyékony részt hívjuk vizeletnek. A tüzes rész szintén háromfelé oszlik, melyek közül az egyik a csont. Az öt elem közül a tűz, a víz és a gabona a legfontosabb. Az előző vers ezt a hármat említi, míg az étert és a levegőt kihagyja. Minderről a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 13.20| | Az élőlény az öt elem — a föld, a víz, a tűz, a levegő és az éter — segítségével lép be az anyagi teremtésbe, és így alakul ki a teste. Annak ellenére, hogy az élőlény az, aki belülről cselekszik, mégis ismeretlen. Belép az anyagi teremtésbe, ám az anyagi energia hatására megzavarodik, ezért úgy tűnik, el van rejtve. A testi életfelfogás a tudatlanság (nāvabudhyate) következtében uralkodik. Az intelligenciát nőnemű szóval jelölik, mivel azonban minden cselekedetben kiemelkedő szerepet játszik, ez a vers adhīśaḥnak, irányítónak nevezi. Az élőlény tűzön, vízen és gabonán él. A testet e három dolog kombinációja tartja fenn, ezért prakṛtinak, anyagi teremtésnek nevezik. Ezek az elemek egy lépcsőzetes folyamaton keresztül keverednek egymással, húst, csontot, vért és egyebeket alkotva. Mindezek különböző hajlékokként nyilvánulnak meg. A Védák leírják, hogy a megemésztett étel végül három részre oszlik. A szilárd részből ürülék lesz, a félig szilárdból pedig hús. A folyékony rész megsárgul, és ismét három részre oszlik. Az egyik ilyen folyékony részt hívjuk vizeletnek. A tüzes rész szintén háromfelé oszlik, melyek közül az egyik a csont. Az öt elem közül a tűz, a víz és a gabona a legfontosabb. Az előző vers ezt a hármat említi, míg az étert és a levegőt kihagyja. Minderről a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 13.20|BG 13.20]]) beszél: | ||
:''prakṛtiṁ puruṣaṁ caiva | :''prakṛtiṁ puruṣaṁ caiva | ||
Latest revision as of 17:04, 6 September 2020
58. VERS
- vipaṇas tu kriyā-śaktir
- bhūta-prakṛtir avyayā
- śakty-adhīśaḥ pumāṁs tv atra
- praviṣṭo nāvabudhyate
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
vipaṇaḥ—raktárak; tu—aztán; kriyā-śaktiḥ—energia a cselekvéshez, azaz energia a cselekvő érzékszervek számára; bhūta—az öt durva elem; prakṛtiḥ—az anyagi elemek; avyayā—örök; śakti—az energia; adhīśaḥ—irányító; pumān—ember; tu—aztán; atra—itt; praviṣṭaḥ—belépett; na—nem; avabudhyate—tudást szereznek.
FORDÍTÁS
A hat raktár a hat cselekvő érzékszerv. Ezek az öt örök elem együttes erejének segítségével hajtják végre feladatukat. E tevékenységek mögött a lélek áll, aki a valóságban személy és élvező. Most azonban a test városában rejtőzködik, ezért nincs tudása.
MAGYARÁZAT
Az élőlény az öt elem — a föld, a víz, a tűz, a levegő és az éter — segítségével lép be az anyagi teremtésbe, és így alakul ki a teste. Annak ellenére, hogy az élőlény az, aki belülről cselekszik, mégis ismeretlen. Belép az anyagi teremtésbe, ám az anyagi energia hatására megzavarodik, ezért úgy tűnik, el van rejtve. A testi életfelfogás a tudatlanság (nāvabudhyate) következtében uralkodik. Az intelligenciát nőnemű szóval jelölik, mivel azonban minden cselekedetben kiemelkedő szerepet játszik, ez a vers adhīśaḥnak, irányítónak nevezi. Az élőlény tűzön, vízen és gabonán él. A testet e három dolog kombinációja tartja fenn, ezért prakṛtinak, anyagi teremtésnek nevezik. Ezek az elemek egy lépcsőzetes folyamaton keresztül keverednek egymással, húst, csontot, vért és egyebeket alkotva. Mindezek különböző hajlékokként nyilvánulnak meg. A Védák leírják, hogy a megemésztett étel végül három részre oszlik. A szilárd részből ürülék lesz, a félig szilárdból pedig hús. A folyékony rész megsárgul, és ismét három részre oszlik. Az egyik ilyen folyékony részt hívjuk vizeletnek. A tüzes rész szintén háromfelé oszlik, melyek közül az egyik a csont. Az öt elem közül a tűz, a víz és a gabona a legfontosabb. Az előző vers ezt a hármat említi, míg az étert és a levegőt kihagyja. Minderről a Bhagavad-gītā (BG 13.20) beszél:
- prakṛtiṁ puruṣaṁ caiva
- viddhy anādī ubhāv api
- vikārāṁś ca guṇāṁś caiva
- viddhi prakṛti-sambhavān
„Tudnunk kell, hogy az anyagi természet és az élőlények kezdet nélküliek. Változásaikat és az anyagi kötőerőket az anyagi természet hozza létre.” A prakṛti, az anyagi természet, valamint a puruṣa, az élőlény örök. Amikor kapcsolatban kerülnek egymással, különféle kölcsönhatások és megnyilvánulások jönnek létre. Mindezeket az anyagi természet három kötőereje kölcsönhatása következményeinek kell tekintenünk.