HU/SB 10.7.7: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
(Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form) |
||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura a következő magyarázatot fűzte ehhez a vershez: Amikor az Úr Kṛṣṇa még nagyon kicsi volt, kezei és lábai puha, zsenge levelekre hasonlítottak, de lábának puszta érintésétől a kézikocsi darabokra tört. Számára lehetséges volt, hogy így cselekedjen, anélkül, hogy túlságosan nagy erőfeszítést kellett volna tennie. Az Úrnak Vāmana-avatāraként megjelenve a lehető legmagasabbra kellett nyújtania a lábát, hogy áthatoljon az univerzum burkán, ahhoz pedig, hogy a hatalmas Hiraṇyakaśipu démont megölje, Nṛsiṁhadeva különleges testi vonásaival kellett megjelennie. Kṛṣṇaként megjelenő avatārájának azonban nem kellett ilyen nagy erőt kifejtenie. Így aztán ''kṛṣṇas tu bhagavān svayam'': Kṛṣṇa Maga az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Más inkarnációiban az Úrnak az időtől és a körülményektől függően be kellett fektetnie valamennyi energiát, ebben a formájában azonban határtalan energiát nyilvánított meg. A kézikocsi így szétesett, illeszkedései összetörtek, s a fémből készült edények és egyéb eszközök mind szanaszét gurultak. | Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura a következő magyarázatot fűzte ehhez a vershez: Amikor az Úr Kṛṣṇa még nagyon kicsi volt, kezei és lábai puha, zsenge levelekre hasonlítottak, de lábának puszta érintésétől a kézikocsi darabokra tört. Számára lehetséges volt, hogy így cselekedjen, anélkül, hogy túlságosan nagy erőfeszítést kellett volna tennie. Az Úrnak Vāmana-avatāraként megjelenve a lehető legmagasabbra kellett nyújtania a lábát, hogy áthatoljon az univerzum burkán, ahhoz pedig, hogy a hatalmas Hiraṇyakaśipu démont megölje, Nṛsiṁhadeva különleges testi vonásaival kellett megjelennie. Kṛṣṇaként megjelenő avatārájának azonban nem kellett ilyen nagy erőt kifejtenie. Így aztán ''kṛṣṇas tu bhagavān svayam'' ([[HU/SB 1.3.28|SB 1.3.28]]): Kṛṣṇa Maga az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Más inkarnációiban az Úrnak az időtől és a körülményektől függően be kellett fektetnie valamennyi energiát, ebben a formájában azonban határtalan energiát nyilvánított meg. A kézikocsi így szétesett, illeszkedései összetörtek, s a fémből készült edények és egyéb eszközök mind szanaszét gurultak. | ||
A Vaiṣṇava-toṣaṇī megjegyzi, hogy noha a kézikocsi nagyobb volt a gyermeknél, a gyermek könnyedén elérte a kocsi kerekét, s ez elegendő volt ahhoz, hogy a démon a földre essen. Az Úr a démont a földre nyomta, s ezzel egy időben látszólag összetörte a kézikocsit. | A Vaiṣṇava-toṣaṇī megjegyzi, hogy noha a kézikocsi nagyobb volt a gyermeknél, a gyermek könnyedén elérte a kocsi kerekét, s ez elegendő volt ahhoz, hogy a démon a földre essen. Az Úr a démont a földre nyomta, s ezzel egy időben látszólag összetörte a kézikocsit. | ||
Latest revision as of 01:20, 7 September 2020
7. VERS
- adhaḥ-śayānasya śiśor ano ’lpaka-
- pravāla-mṛdv-aṅghri-hataṁ vyavartata
- vidhvasta-nānā-rasa-kupya-bhājanaṁ
- vyatyasta-cakrākṣa-vibhinna-kūbaram
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
adhaḥ-śayānasya—akit a kézikocsi alá tettek; śiśoḥ—a gyermeké; anaḥ—a szekér; alpaka—nem nőtt nagyra; pravāla—mint egy zsenge levél; mṛdu-aṅghri-hatam—megrúgta gyönyörű, finom lábával; vyavartata—felborult és összeesett; vidhvasta—szétszóródtak; nānā-rasa-kupya-bhājanam—a különféle fémekből készült eszközök; vyatyasta—elmozdult; cakra-akṣa—a két kerék és a tengely; vibhinna—eltört; kūbaram—a kézikocsi rúdja.
FORDÍTÁS
Az Úr Śrī Kṛṣṇa a kézikocsi alatt feküdt az udvar egyik sarkában, s habár kicsiny lába olyan puha volt, mint egy levél, amikor megrúgta vele a kocsit, az hevesen felborult és szétesett. A kerekek legurultak a tengelyről, a kerékagyak és a küllők szétestek, a kézikocsi rúdja pedig eltörött. Számtalan apró, különböző fémekből készült eszköz volt rajta, s most minden szanaszét gurult.
MAGYARÁZAT
Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura a következő magyarázatot fűzte ehhez a vershez: Amikor az Úr Kṛṣṇa még nagyon kicsi volt, kezei és lábai puha, zsenge levelekre hasonlítottak, de lábának puszta érintésétől a kézikocsi darabokra tört. Számára lehetséges volt, hogy így cselekedjen, anélkül, hogy túlságosan nagy erőfeszítést kellett volna tennie. Az Úrnak Vāmana-avatāraként megjelenve a lehető legmagasabbra kellett nyújtania a lábát, hogy áthatoljon az univerzum burkán, ahhoz pedig, hogy a hatalmas Hiraṇyakaśipu démont megölje, Nṛsiṁhadeva különleges testi vonásaival kellett megjelennie. Kṛṣṇaként megjelenő avatārájának azonban nem kellett ilyen nagy erőt kifejtenie. Így aztán kṛṣṇas tu bhagavān svayam (SB 1.3.28): Kṛṣṇa Maga az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Más inkarnációiban az Úrnak az időtől és a körülményektől függően be kellett fektetnie valamennyi energiát, ebben a formájában azonban határtalan energiát nyilvánított meg. A kézikocsi így szétesett, illeszkedései összetörtek, s a fémből készült edények és egyéb eszközök mind szanaszét gurultak.
A Vaiṣṇava-toṣaṇī megjegyzi, hogy noha a kézikocsi nagyobb volt a gyermeknél, a gyermek könnyedén elérte a kocsi kerekét, s ez elegendő volt ahhoz, hogy a démon a földre essen. Az Úr a démont a földre nyomta, s ezzel egy időben látszólag összetörte a kézikocsit.