HU/SB 3.32.27: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
No edit summary |
||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Háromféle yoga van: a bhakti-yoga, a jñāna-yoga és az aṣṭāṅga-yoga. A bhakták, a jñānīk és a yogīk mindannyian az anyagi kötelékektől próbálnak megszabadulni. A jñānīk arra törekszenek, hogy érzékeiket | Háromféle yoga van: a bhakti-yoga, a jñāna-yoga és az aṣṭāṅga-yoga. A bhakták, a jñānīk és a yogīk mindannyian az anyagi kötelékektől próbálnak megszabadulni. A jñānīk arra törekszenek, hogy érzékeiket távol tartsák az anyagi cselekvéstől. A jñāna-yogī azt gondolja, hogy az anyag hamis, a Brahman pedig valós, ezért a tudás művelésével megpróbálja érzékeit távol tartani az anyagi élvezettől. Az aṣṭāṅga-yogīk szintén érzékeik szabályozására törekszenek. A bhakták azonban érzékeiket az Úr szolgálatába akarják állítani. Ebből kiderül, hogy a bhakták cselekedetei jobbak a jñānīk és a jogīk cselekedeteinél. A misztikus yogīk csupán érzékeik fölött próbálnak uralkodni a yoga nyolc ága — yama, niyama, āsana, prāṇāyama, pratyāhāra stb. — gyakorlásával, a jñānīk pedig az elméleti okfejtés segítségével akarják megérteni azt, hogy az érzéki élvezet hamis. Ám a legkönnyebb és legközvetlenebb folyamat az, ha az érzékeket az Úr szolgálatába állítjuk. | ||
Minden yoga arra törekszik, hogy érzékei tevékenységét elkülönítse az anyagi világtól. A végső célt tekintve azonban e folyamatok különböznek egymástól. A jñānīk a Brahman ragyogásával akarnak eggyé válni, a yogīk Paramātmāt akarják megvalósítani, míg a bhakták arra vágynak, hogy Kṛṣṇa-tudatuk kifejlődjön, s az Úr transzcendentális szerető szolgálatát végezhessék. Ez a szerető szolgálat az érzékek szabályozásának tökéletes szintje. Az érzékek valójában az élet aktív szimptómái, s működésüket nem lehet leállítani. Csakis akkor lehet tetteiktől elkülöníteni őket, ha egy felsőbbrendű tevékenységet biztosítunk számukra. Ahogyan azt a Bhagavad-gītā megerősíti, paraṁ dṛṣṭvā nivartate: az érzékek működését meg lehet állítani, ha felsőbbrendű elfoglaltságot kapnak. | Minden yoga arra törekszik, hogy érzékei tevékenységét elkülönítse az anyagi világtól. A végső célt tekintve azonban e folyamatok különböznek egymástól. A jñānīk a Brahman ragyogásával akarnak eggyé válni, a yogīk Paramātmāt akarják megvalósítani, míg a bhakták arra vágynak, hogy Kṛṣṇa-tudatuk kifejlődjön, s az Úr transzcendentális szerető szolgálatát végezhessék. Ez a szerető szolgálat az érzékek szabályozásának tökéletes szintje. Az érzékek valójában az élet aktív szimptómái, s működésüket nem lehet leállítani. Csakis akkor lehet tetteiktől elkülöníteni őket, ha egy felsőbbrendű tevékenységet biztosítunk számukra. Ahogyan azt a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 2.59|BG 2.59]]) megerősíti, paraṁ dṛṣṭvā nivartate: az érzékek működését meg lehet állítani, ha felsőbbrendű elfoglaltságot kapnak. A legfelsőbb rendű elfoglaltság az érzékek bevonása az Úr szolgálatába. Ez minden yoga célja. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 11:59, 30 September 2020
27. VERS
- etāvān eva yogena
- samagreṇeha yoginaḥ
- yujyate ’bhimato hy artho
- yad asaṅgas tu kṛtsnaśaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
etāvān—az ilyen mértéknek; eva—épp; yogena—a yoga gyakorlása által; samagreṇa—mind; iha—ebben a világban; yoginaḥ—a yogīnak; yujyate—elérte; abhimataḥ—vágyott; hi—bizonyára; arthaḥ—cél; yat—ami; asaṅgaḥ—elkülönülés; tu—valóban; kṛtsnaśaḥ—teljesen.
FORDÍTÁS
Az anyagtól való teljes elkülönülés a legfőbb közös pont, amelyben minden yogī egyetért, s melyet a különféle yoga-folyamatokkal lehet elérni.
MAGYARÁZAT
Háromféle yoga van: a bhakti-yoga, a jñāna-yoga és az aṣṭāṅga-yoga. A bhakták, a jñānīk és a yogīk mindannyian az anyagi kötelékektől próbálnak megszabadulni. A jñānīk arra törekszenek, hogy érzékeiket távol tartsák az anyagi cselekvéstől. A jñāna-yogī azt gondolja, hogy az anyag hamis, a Brahman pedig valós, ezért a tudás művelésével megpróbálja érzékeit távol tartani az anyagi élvezettől. Az aṣṭāṅga-yogīk szintén érzékeik szabályozására törekszenek. A bhakták azonban érzékeiket az Úr szolgálatába akarják állítani. Ebből kiderül, hogy a bhakták cselekedetei jobbak a jñānīk és a jogīk cselekedeteinél. A misztikus yogīk csupán érzékeik fölött próbálnak uralkodni a yoga nyolc ága — yama, niyama, āsana, prāṇāyama, pratyāhāra stb. — gyakorlásával, a jñānīk pedig az elméleti okfejtés segítségével akarják megérteni azt, hogy az érzéki élvezet hamis. Ám a legkönnyebb és legközvetlenebb folyamat az, ha az érzékeket az Úr szolgálatába állítjuk.
Minden yoga arra törekszik, hogy érzékei tevékenységét elkülönítse az anyagi világtól. A végső célt tekintve azonban e folyamatok különböznek egymástól. A jñānīk a Brahman ragyogásával akarnak eggyé válni, a yogīk Paramātmāt akarják megvalósítani, míg a bhakták arra vágynak, hogy Kṛṣṇa-tudatuk kifejlődjön, s az Úr transzcendentális szerető szolgálatát végezhessék. Ez a szerető szolgálat az érzékek szabályozásának tökéletes szintje. Az érzékek valójában az élet aktív szimptómái, s működésüket nem lehet leállítani. Csakis akkor lehet tetteiktől elkülöníteni őket, ha egy felsőbbrendű tevékenységet biztosítunk számukra. Ahogyan azt a Bhagavad-gītā (BG 2.59) megerősíti, paraṁ dṛṣṭvā nivartate: az érzékek működését meg lehet állítani, ha felsőbbrendű elfoglaltságot kapnak. A legfelsőbb rendű elfoglaltság az érzékek bevonása az Úr szolgálatába. Ez minden yoga célja.