HU/SB 6.17.18: Difference between revisions

(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
 
(Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form)
 
Line 45: Line 45:
:''kartāham iti manyate''
:''kartāham iti manyate''


„A megtévesztett lélek az anyagi természet három kötőerejének hatása alatt önmagát hiszi a tettek végrehajtójának, pedig valójában a természet végzi azokat.” A feltételekhez kötött lélek valójában teljes mértékben az anyagi természet irányítása alatt áll. Ide-oda vándorolva mindig és mindenhol múltbeli tetteinek eredményeit kénytelen elfogadni. Ezt a természet törvényei rendezik így, de az ember ostobán önmagát hiszi a cselekvőnek, noha a valóságban nem ő cselekszik. Annak érdekében, hogy megszabaduljon a karma-cakrától, karmája visszahatásainak kerekétől, a bhakti-mārga    —    az odaadó szolgálat vagy Kṛṣṇa-tudat    —    útjára kell lépnie. Ez az egyetlen gyógyír. ''Sarva-dharmān parityajya mām ekaṁ śaraṇaṁ vraja''.
„A megtévesztett lélek az anyagi természet három kötőerejének hatása alatt önmagát hiszi a tettek végrehajtójának, pedig valójában a természet végzi azokat.” A feltételekhez kötött lélek valójában teljes mértékben az anyagi természet irányítása alatt áll. Ide-oda vándorolva mindig és mindenhol múltbeli tetteinek eredményeit kénytelen elfogadni. Ezt a természet törvényei rendezik így, de az ember ostobán önmagát hiszi a cselekvőnek, noha a valóságban nem ő cselekszik. Annak érdekében, hogy megszabaduljon a karma-cakrától, karmája visszahatásainak kerekétől, a bhakti-mārga    —    az odaadó szolgálat vagy Kṛṣṇa-tudat    —    útjára kell lépnie. Ez az egyetlen gyógyír. ''Sarva-dharmān parityajya mām ekaṁ śaraṇaṁ vraja'' ([[HU/BG 18.66|BG 18.66]]).
</div>
</div>



Latest revision as of 21:14, 6 September 2020


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


18. VERS

saṁsāra-cakra etasmiñ
jantur ajñāna-mohitaḥ
bhrāmyan sukhaṁ ca duḥkhaṁ ca
bhuṅkte sarvatra sarvadā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

saṁsāra-cakre—az anyagi lét kerekében; etasmin—ez; jantuḥ—az élőlény; ajñāna-mohitaḥ—a tudatlanságtól megzavarodva; bhrāmyan—vándorolva; sukham—boldogság; ca—és; duḥkham—szenvedés; ca—szintén; bhuṅkte—keresztülmegy; sarvatra—mindenhol; sarvadā—mindig.


FORDÍTÁS

A tudatlanságtól megzavarodva az élőlény az anyagi világ erdejében vándorol, miközben örökké, mindenhol a múltban elkövetett tetteiből származó boldogságot és szenvedést élvezi vagy szenvedi el. [Ezért, kedves anyám, sem téged, sem engem nem lehet okolni a történtekért.]


MAGYARÁZAT

A Bhagavad-gītā (BG 3.27) megerősíti:

prakṛteḥ kriyamāṇāni
guṇaiḥ karmāṇi sarvaśaḥ
ahaṅkāra-vimūḍhātmā
kartāham iti manyate

„A megtévesztett lélek az anyagi természet három kötőerejének hatása alatt önmagát hiszi a tettek végrehajtójának, pedig valójában a természet végzi azokat.” A feltételekhez kötött lélek valójában teljes mértékben az anyagi természet irányítása alatt áll. Ide-oda vándorolva mindig és mindenhol múltbeli tetteinek eredményeit kénytelen elfogadni. Ezt a természet törvényei rendezik így, de az ember ostobán önmagát hiszi a cselekvőnek, noha a valóságban nem ő cselekszik. Annak érdekében, hogy megszabaduljon a karma-cakrától, karmája visszahatásainak kerekétől, a bhakti-mārga    —    az odaadó szolgálat vagy Kṛṣṇa-tudat    —    útjára kell lépnie. Ez az egyetlen gyógyír. Sarva-dharmān parityajya mām ekaṁ śaraṇaṁ vraja (BG 18.66).