HU/SB 8.5.29

Śrīmad-Bhāgavatam - Nyolcadik Ének - ÖTÖDIK FEJEZET: A félistenek oltalomért könyörögnek az Úrhoz

SB 8.5.28 - SB 8.5.30

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

29. VERS

ya eka-varṇaṁ tamasaḥ paraṁ tad

alokam avyaktam ananta-pāram

āsāṁ cakāropasuparṇam enam

upāsate yoga-rathena dhīrāḥ

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yaḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyisége, aki; eka-varṇam—abszolút, tiszta jóságban van; tamasaḥ—az anyagi világ sötétségéhez képest; param—transzcendentális; tat—az; alokam—akit nem lehet látni; avyaktam—megnyilvánulatlan; ananta-pāram—határtalan, túl van az anyagi idő és tér méretein; āsām cakāra—elhelyezkedik; upa-suparṇam—Garuḍa hátán; enam—Őt; upāsate—imádják; yoga-rathena—a misztikus yoga szekere által; dhīrāḥ—akik józanok, s nem zavarja meg őket semmilyen anyagi behatás.

FORDÍTÁS

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége a tiszta jóság [śuddha-sattva] helyzetében van, ezért Ő az eka-varṇa, az oṁkāra [praṇava]. Túl van a kozmikus megnyilvánuláson, amit a sötétség birodalmának tekintenek, ezért anyagi szemekkel nem látható. Mégsem választja el Őt tőlünk az idő vagy a tér, hanem mindenütt jelen van. Azok, akik megszabadultak minden aggodalomtól, a misztikus yoga erejével imádják Őt, aki hordozója, Garuḍa hátán ül. Ajánljuk hát mindannyian tiszteletteljes hódolatunkat Neki!

MAGYARÁZAT

Sattvaṁ viśuddhaṁ vasudeva-śabditam (SB 4.3.23). Ebben az anyagi világban az anyagi természet három kötőereje    —    a jóság, a szenvedély és a tudatlanság    —    uralkodik. E három közül a jóság nem más, mint a tudás síkja, a szenvedély a tudás és tudatlanság keverékét eredményezi, a tudatlanság kötőereje azonban puszta sötétség. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége ezért túl van a sötétségen és a szenvedélyen. Ő azon a síkon áll, ahol a jóságot vagy a tudást nem zavarja meg a szenvedély és a tudatlanság. Ezt nevezik vasudeva síknak. Ezen a vasudeva síkon tud megjelenni Vāsudeva, azaz Kṛṣṇa. Így jelent meg Kṛṣṇa Vasudeva fiaként. Az Úr túl van az anyagi természet három kötőerején, ezért akik felett ez a három kötőerő uralkodik, nem látják Őt. Dhīrává kell tehát válnunk, azaz háborítatlanná, akit az anyagi természet kötőerői nem zavarnak meg. A yoga folyamatát az képes gyakorolni, akit nem zavarnak meg ezek a kötőerők. A yoga meghatározása ezért a következő: yoga indriya-saṁyamaḥ. Ahogy korábban már elmagyaráztuk, az indriyák, vagyis az érzékek örökké zaklatnak bennünket. Ezen felül az anyagi természet három kötőereje is háborgat bennünket, amit a külső energia kényszerít ránk. A feltételekhez kötött életben az élőlény vadul forog a születés és a halál örvényében. Ha azonban a viśuddha-sattva, a tiszta jóság transzcendentális síkjára emelkedik, megláthatja az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, aki Garuḍa hátán ül. Az Úr Brahmā ennek a Legfelsőbb Úrnak ajánlja tiszteletteljes hódolatát.

SB 8.5.28 - SB 8.5.30