HU/SB 10.2.14

Śrīmad-Bhāgavatam - Tizedik Ének - MÁSODIK FEJEZET: A félistenek fohásza az anyaméhben megjelent Úr Kṛṣṇához

SB 10.2.13 - SB 10.2.15

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

14. VERS

sandiṣṭaivaṁ bhagavatā

tathety om iti tad-vacaḥ

pratigṛhya parikramya

gāṁ gatā tat tathākarot

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

sandiṣṭā—mivel utasítást kapott; evam—így; bhagavatā—az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől; tathā iti—úgy legyen; oṁ—az oṁ mantrával megerősítve; iti—így; tat-vacaḥ—szavai; pratigṛhya—elfogadva az utasítást; parikramya—miután körüljárta Őt; gām—a Földre; gatā—azonnal elment; tat—az utasítás, amit az Istenség Legfelsőbb Személyisége adott; tathā—éppen úgy; akarot—végrehajtotta.

FORDÍTÁS

Amint Yogamāyā ezt az utasítást kapta az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől, nyomban beleegyezett, s a védikus oṁ mantrával erősítette meg, hogy megteszi, amit az Úr kér tőle. Miután elfogadta parancsát, körüljárta az Urat, majd útnak indult a Földre, Nanda-gokulába, ahol mindent úgy tett, ahogyan az Úr mondta neki.

MAGYARÁZAT

Miután parancsot kapott az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől, Yogamāyā kétszer is megerősítette, hogy teljesíteni fogja. „Igen, Uram, úgy teszek, ahogy parancsolod!”    —    mondta, s aztán az oṁot vibrálta. Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura hozzáfűzi, hogy az oṁ védikus megerősítést jelent. Yogamāyā tehát nagyon hűségesen védikus parancsolatként fogadta az Úr utasítását. Tény, hogy bármit mond az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az védikus parancsolat, melyet senkinek sem szabad figyelmen kívül hagynia. A védikus parancsolatokban nincsen hiba, illúzió, csalás vagy tökéletlenség. Ha valaki nem érti meg a Védák tekintélyét, nincs értelme a śāstrát idézni. Senki sem szegheti meg a védikus parancsolatokat: mindenkinek szigorúan végre kell hajtania a Védák utasításait. A Bhagavad-gītā (BG 16.24) kijelenti:

tasmāc chāstraṁ pramāṇaṁ te

kāryākārya-vyavasthitau

jñātvā śāstra-vidhānoktaṁ

karma kartum ihārhasi

„Az írások útmutatásából kell megérteni, mi a kötelesség és mi nem. Miután az ember megismerte e szabályokat, cselekedjék úgy, hogy fokozatosan felemelkedhessen általuk.”

SB 10.2.13 - SB 10.2.15