HU/SB 4.28.61

Śrīmad-Bhāgavatam - Negyedik Ének - HUSZONNYOLCADIK FEJEZET: Purañjana nőként születik meg

SB 4.28.60 - SB 4.28.62

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

61. VERS

māyā hy eṣā mayā sṛṣṭā

yat pumāṁsaṁ striyaṁ satīm

manyase nobhayaṁ yad vai

haṁsau paśyāvayor gatim

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

māyā—illuzórikus energia; hi—bizonnyal; eṣā—ez; mayā—általam; sṛṣṭā—teremtett; yat—amelyikből; pumāṁsam—egy férfi; striyam—egy nő; satīm—szemérmes; manyase—hiszed; na—nem; ubhayam—mindkettő; yat—mert; vai—bizonyára; haṁsau—megszabadulva az anyagi szennytől; paśya—csak lásd; āvayoḥ—miénk; gatim—valódi helyzetet.

FORDÍTÁS

Néha férfinak, néha szemérmes nőnek, néha pedig egy nem nélküli eunuchnak hiszed magad. Mindez az illuzórikus energia teremtette test miatt van így. Ez az illuzórikus energia az Én energiám, és valójában mindketten    —    te és Én egyformán    —    tiszta lelki lények vagyunk. Próbáld ezt megérteni! Elmagyarázom neked tényleges helyzetünket.

MAGYARÁZAT

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége és az élőlény igazi helyzete minőség tekintetében megegyezik. A Legfelsőbb Úr a Legfelsőbb Lélek, a Felsőlélek, az élőlény pedig az egyéni lelki lélek. Noha mindketten eredeti lelki lények, az élőlény elfelejti kilétét, amikor kapcsolatba kerül az anyagi természettel és feltételekhez kötötté válik. Ilyenkor az anyagi természet termékének hiszi magát. Az anyagi test miatt elfelejti, hogy örök (sanātana) szerves része az Istenség Legfelsőbb Személyiségének. Ezt így erősítik meg az írások: mamaivāṁśo jīva-loke jīva-bhūtaḥ sanātanaḥ. A sanātana szóval több helyen találkozunk a Bhagavad-gītāban. Az Úr és az élőlény egyaránt sanātana (örök), s az anyagi természeten túl van egy sanātanaként ismert hely is. Az élőlény és Isten igazi lakhelye a sanātana birodalma, s nem ez az anyagi világ. Az anyagi világ az Úr ideiglenes, külső energiája, az élőlény pedig azért került bele, mert utánozni akarta az Istenség Legfelsőbb Személyisége helyzetét, s most megpróbál a legjobb képességei szerint élvezetet meríteni az érzékein keresztül. A feltételekhez kötött lélek a különféle testekben újra és újra ugyanazokat a cselekedeteket hajtja végre ebben az anyagi világban, mikor azonban fejlett tudatra tesz szert, meg kell próbálnia javítani a helyzetén, hogy ismét a lelki világ lakója legyen. Az a folyamat, amellyel az élőlény hazatérhet, vissza Istenhez, a bhakti-yoga, vagy, ahogy néha nevezik: sanātana-dharma. Ahelyett hogy elfogadná az anyagi testen alapuló ideiglenes kötelességét, az embernek inkább hozzá kell fognia a sanātana-dharma, vagyis a bhakti-yoga folyamatához, hogy véget vethessen örökös fogságának az anyagi testben, és hazatérhessen, vissza Istenhez. Amíg az emberi társadalom a hamis anyagi azonosítás alapján működik, addig a tudomány és a filozófia úgynevezett fejlődése mind hasztalan, és csak arra jó, hogy félrevezesse az emberi társadalmat. Andhā yathāndhair upanīyamānāḥ. Az anyagi világban vak vezet világtalant.

SB 4.28.60 - SB 4.28.62