HU/SB 7.10.3

Śrīmad-Bhāgavatam - Hetedik Ének - TIZEDIK FEJEZET: Prahlāda, a legkiválóbb a nagy bhakták között

SB 7.10.2 - SB 7.10.4

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

3. VERS

bhṛtya-lakṣaṇa-jijñāsur

bhaktaṁ kāmeṣv acodayat

bhavān saṁsāra-bījeṣu

hṛdaya-granthiṣu prabho

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

bhṛtya-lakṣaṇa-jijñāsuḥ—arra vágyva, hogy megnyilvánítsam egy tiszta bhakta jellemzőit; bhaktam—a bhakta; kāmeṣu—az anyagi világban, ahol a kéjes vágyak uralkodnak; acodayat—küldött; bhavān—Te, Uram; saṁsāra-bījeṣu—a legfőbb oka, gyökere annak, hogy ebben az anyagi világban vagyok; hṛdaya-granthiṣu—ami (a vágy az anyagi élvezetre) minden feltételekhez kötött lélek szívében ott van; prabho—ó, imádatra méltó Uram.

FORDÍTÁS

Ó, imádott Uram! A kéjes vágyak magja, ami az anyagi lét legfőbb oka, mindenki szívében ott van, ezért elküldtél ebbe az anyagi világba, hogy megnyilvánítsam egy tiszta bhakta jellemzőit.

MAGYARÁZAT

A Bhakti-rasāmṛta-sindhuban alapos leírást találhatunk a nitya-siddha és a sādhana-siddha bhaktákról. A nitya-siddha bhakták a Vaikuṇṭháról érkeznek az anyagi világba, hogy személyes példájukkal arra tanítsák az embereket, hogyan legyenek bhakták. Az anyagi világban lakó élőlények tanulhatnak ezektől a nitya-siddha bhaktáktól, s így felébredhet bennük a vágy, hogy hazatérjenek, vissza Istenhez. A nitya-siddha bhakta az Istenség Legfelsőbb Személyisége parancsára jön el a Vaikuṇṭháról és mutatja meg példájával, hogyan kell tiszta bhaktává válni (anyābhilāṣitā-śūnyam). Noha eljön az anyagi világba, az anyagi élvezet sohasem csábítja. A legtökéletesebb példa erre Prahlāda Mahārāja, aki nitya-siddha volt, egy mahā-bhāgavata bhakta. Noha Hiraṇyakaśipu családjában született, aki ateista volt, sohasem ragaszkodott semmiféle anyagi élvezethez. Az Úr arra vágyott, hogy Prahlāda Mahārāja mutassa meg, milyen egy tiszta bhakta, ezért megpróbálta rávenni, hogy fogadja el az anyagi áldásokat. Prahlāda Mahārāja azonban nem fogadott el semmit, hanem saját példájával megmutatta, melyek a tiszta bhakta jellemzői. Maga az Úr tehát nem vágyik arra, hogy elküldje tiszta bhaktáját az anyagi világba, és a bhaktának sincs semmilyen anyagi célja azzal, hogy eljön. Amikor az Úr Maga jelenik meg inkarnációként az anyagi világban, nem csábítja el Őt az anyagi atmoszféra, s nem kerül kapcsolatba az anyagi tettekkel sem, példájával mégis arra tanítja a közönséges embereket, hogyan legyenek bhakták. Az a bhakta, aki a Legfelsőbb Úr parancsára jön ide, szintén személyes viselkedésével mutatja meg, hogyan kell tiszta bhaktává válni. A tiszta bhakta tehát igazi példakép minden élőlény, még az Úr Brahmā számára is.

SB 7.10.2 - SB 7.10.4