HU/SB 3.20.35: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
mNo edit summary |
||
| Line 24: | Line 24: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
''yā''—akárki; ''vā''—vagy; ''kācit''—bárki; ''tvam''—te; ''abale'' | ''yā''—akárki; ''vā''—vagy; ''kācit''—bárki; ''tvam''—te; ''abale''—ó, gyönyörű leány; ''diṣṭyā''—szerencsésen; ''sandarśanam''—láttán; ''tava''—neked; ''utsunoṣi''—felkavarod; ''īkṣamāṇānām''—a szemlélőknek; ''kanduka''—egy labdával; ''krīḍayā''—játszva; ''manaḥ''—az elme. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 31: | Line 31: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
Bárki is vagy, | Bárki is vagy, ó, gyönyörű leány, szerencsések vagyunk, hogy láthatunk téged! Egy labdával játszadozva felkavartad mindazok elméjét, akik csak megpillantottak. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
A démonok mindent megtesznek annak érdekében, hogy láthassák egy gyönyörű nő ragyogó szépségét. A vers elmondja, hogy a leányt ezek a démonok labdázás közben látták. A démonikus emberek gyakran rendeznek sportversenyeket, például teniszmérkőzést az ellenkező nemmel. Az efféle sport célja az, hogy lássák a gyönyörű leány testének formáját, s az elme finom szintjén szexuális élvezetben legyen részük. Az anyagi élvezet szexualitásra irányuló démonikus mentalitását azok az állítólagos yogīk is támogatják, akik arra biztatják az embereket, hogy a legkülönfélébb módokon élvezzék a szexuális életet, ugyanakkor pedig azt hirdetik, hogy ha valaki egy kitalált mantrán meditál, hat hónap alatt Istenné válhat. Az emberek azt akarják, hogy becsapják őket, s Kṛṣṇa megteremti ezeket a csalókat, akik elferdítik az igazságot, és félrevezetnek mindenkit. Az ilyen ál-yogīk csupán a világot élvezik, yogīknak öltözve. A Bhagavad-gītāban azonban az áll, hogy ha valaki élvezni akarja az életet, azt nem ezekkel a durva érzékekkel kell tennie. A tapasztalt orvos azt tanácsolja a betegnek, hogy betegsége ideje alatt tartózkodjon a közönséges élvezettől. A beteg ember semmit sem élvezhet | A démonok mindent megtesznek annak érdekében, hogy láthassák egy gyönyörű nő ragyogó szépségét. A vers elmondja, hogy a leányt ezek a démonok labdázás közben látták. A démonikus emberek gyakran rendeznek sportversenyeket, például teniszmérkőzést az ellenkező nemmel. Az efféle sport célja az, hogy lássák a gyönyörű leány testének formáját, s az elme finom szintjén szexuális élvezetben legyen részük. Az anyagi élvezet szexualitásra irányuló démonikus mentalitását azok az állítólagos yogīk is támogatják, akik arra biztatják az embereket, hogy a legkülönfélébb módokon élvezzék a szexuális életet, ugyanakkor pedig azt hirdetik, hogy ha valaki egy kitalált ''mantrán'' meditál, hat hónap alatt Istenné válhat. Az emberek azt akarják, hogy becsapják őket, s Kṛṣṇa megteremti ezeket a csalókat, akik elferdítik az igazságot, és félrevezetnek mindenkit. Az ilyen ál-yogīk csupán a világot élvezik, yogīknak öltözve. A Bhagavad-gītāban azonban az áll, hogy ha valaki élvezni akarja az életet, azt nem ezekkel a durva érzékekkel kell tennie. A tapasztalt orvos azt tanácsolja a betegnek, hogy betegsége ideje alatt tartózkodjon a közönséges élvezettől. A beteg ember semmit sem élvezhet; tartózkodnia kell minden élvezettől, hogy kigyógyuljon betegségéből. Anyagi létünk hasonló módon beteges helyzet. Ha valaki valódi érzéki élvezetre vágyik, meg kell szabadulnia az anyagi lét kötelékeitől. A lelki életben vég nélküli érzéki örömöt élvezhetünk. Az anyagi és a lelki élvezet között az a különbség, hogy az anyagi élvezet véges. Még az anyagi szexuális életet sem élvezheti valaki sokáig; ám ha lemond a szexuális élvezetről, elkezdheti a lelki életet, amely sohasem ér véget. A Bhāgavatam ([[HU/SB 5.5.1|SB 5.5.1]]) kijelenti, hogy a brahma-saukhya, a lelki boldogság ananta, vagyis végtelen. Az ostoba teremtményeket elbűvöli az anyag szépsége, és azt gondolják, hogy amit nyújt, az valódi élvezet, noha valójában nem az. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 11:31, 6 April 2019
35. VERS
- yā vā kācit tvam abale
- diṣṭyā sandarśanaṁ tava
- utsunoṣīkṣamāṇānāṁ
- kanduka-krīḍayā manaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yā—akárki; vā—vagy; kācit—bárki; tvam—te; abale—ó, gyönyörű leány; diṣṭyā—szerencsésen; sandarśanam—láttán; tava—neked; utsunoṣi—felkavarod; īkṣamāṇānām—a szemlélőknek; kanduka—egy labdával; krīḍayā—játszva; manaḥ—az elme.
FORDÍTÁS
Bárki is vagy, ó, gyönyörű leány, szerencsések vagyunk, hogy láthatunk téged! Egy labdával játszadozva felkavartad mindazok elméjét, akik csak megpillantottak.
MAGYARÁZAT
A démonok mindent megtesznek annak érdekében, hogy láthassák egy gyönyörű nő ragyogó szépségét. A vers elmondja, hogy a leányt ezek a démonok labdázás közben látták. A démonikus emberek gyakran rendeznek sportversenyeket, például teniszmérkőzést az ellenkező nemmel. Az efféle sport célja az, hogy lássák a gyönyörű leány testének formáját, s az elme finom szintjén szexuális élvezetben legyen részük. Az anyagi élvezet szexualitásra irányuló démonikus mentalitását azok az állítólagos yogīk is támogatják, akik arra biztatják az embereket, hogy a legkülönfélébb módokon élvezzék a szexuális életet, ugyanakkor pedig azt hirdetik, hogy ha valaki egy kitalált mantrán meditál, hat hónap alatt Istenné válhat. Az emberek azt akarják, hogy becsapják őket, s Kṛṣṇa megteremti ezeket a csalókat, akik elferdítik az igazságot, és félrevezetnek mindenkit. Az ilyen ál-yogīk csupán a világot élvezik, yogīknak öltözve. A Bhagavad-gītāban azonban az áll, hogy ha valaki élvezni akarja az életet, azt nem ezekkel a durva érzékekkel kell tennie. A tapasztalt orvos azt tanácsolja a betegnek, hogy betegsége ideje alatt tartózkodjon a közönséges élvezettől. A beteg ember semmit sem élvezhet; tartózkodnia kell minden élvezettől, hogy kigyógyuljon betegségéből. Anyagi létünk hasonló módon beteges helyzet. Ha valaki valódi érzéki élvezetre vágyik, meg kell szabadulnia az anyagi lét kötelékeitől. A lelki életben vég nélküli érzéki örömöt élvezhetünk. Az anyagi és a lelki élvezet között az a különbség, hogy az anyagi élvezet véges. Még az anyagi szexuális életet sem élvezheti valaki sokáig; ám ha lemond a szexuális élvezetről, elkezdheti a lelki életet, amely sohasem ér véget. A Bhāgavatam (SB 5.5.1) kijelenti, hogy a brahma-saukhya, a lelki boldogság ananta, vagyis végtelen. Az ostoba teremtményeket elbűvöli az anyag szépsége, és azt gondolják, hogy amit nyújt, az valódi élvezet, noha valójában nem az.