HU/SB 3.25.29: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
mNo edit summary |
||
| Line 24: | Line 24: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
''yaḥ''—ami; ''yogaḥ''—a misztikus yoga folyamata; ''bhagavat-bāṇaḥ''—az Istenség Legfelsőbb Személyiségére irányul; ''nirvāṇa-ātman'' | ''yaḥ''—ami; ''yogaḥ''—a misztikus yoga folyamata; ''bhagavat-bāṇaḥ''—az Istenség Legfelsőbb Személyiségére irányul; ''nirvāṇa-ātman''—ó, nirvāṇa megtestesülése; ''tvayā''—Általad; ''uditaḥ''—elmagyarázott; ''kīdṛśaḥ''—milyen természetnek; ''kati''—mennyi; ''ca''—és; ''aṅgāni''—ágak; ''yataḥ''—ami által; ''tattva''—az igazságnak; ''avabodhanam''—megértés. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Számos misztikus yoga-rendszer létezik, melyek az Abszolút Igazság különféle aspektusaira irányulnak. A jñāna-yoga középpontjában a személytelen Brahman-ragyogás áll, a haṭha-yoga rendszerének célja a helyhez kötött személyes aspektus, az Abszolút Igazság Paramātmā arculata, míg a bhakti-yoga, vagyis az odaadó szolgálat, amelynek végzésére kilenc módszer van — a legfontosabb közülük a hallás és az éneklés —, a Legfelsőbb Úr teljes megvalósítására irányul. Az önmegvalósításnak különféle folyamatai vannak, Devahūti azonban itt főként a bhakti-yoga rendszerére utal, amelynek alapjait az Úr már elmagyarázta. A bhakti-yoga folyamatának alkotóelemei a hallás, az éneklés, az emlékezés, az imák felajánlása, az Úr templomi imádata, a Neki végzett szolgálat, utasításainak teljesítése, a barátkozás Vele s végül az, hogy mindent feláldozunk a szolgálata érdekében. A nirvāṇātman szó nagyon fontos ebben a versben. Ha az ember nem kezdi el az odaadó szolgálat folyamatát, nem vethet véget az anyagi lét örökös körforgásának. A jñānīkat a jñāna-yoga érdekli, ám az embernek még akkor is megvan az esélye arra, hogy újra az anyagi világba zuhanjon, ha nagy lemondások végzésével a Brahman-ragyogásig emelkedett. A jñāna-yoga tehát valójában nem vet véget az anyagi létnek. Hasonló a helyzet a haṭha-yogával is, amely az Úr helyhez kötött aspektusát, a Paramātmāt helyezi a középpontba | Számos misztikus yoga-rendszer létezik, melyek az Abszolút Igazság különféle aspektusaira irányulnak. A jñāna-yoga középpontjában a személytelen Brahman-ragyogás áll, a haṭha-yoga rendszerének célja a helyhez kötött személyes aspektus, az Abszolút Igazság Paramātmā arculata, míg a bhakti-yoga, vagyis az odaadó szolgálat, amelynek végzésére kilenc módszer van — a legfontosabb közülük a hallás és az éneklés —, a Legfelsőbb Úr teljes megvalósítására irányul. Az önmegvalósításnak különféle folyamatai vannak, Devahūti azonban itt főként a bhakti-yoga rendszerére utal, amelynek alapjait az Úr már elmagyarázta. A bhakti-yoga folyamatának alkotóelemei: | ||
*a hallás, | |||
*az éneklés, | |||
*az emlékezés, | |||
*az imák felajánlása, | |||
*az Úr templomi imádata, | |||
*a Neki végzett szolgálat, | |||
*utasításainak teljesítése, | |||
*a barátkozás Vele s végül az, hogy | |||
*mindent feláldozunk a szolgálata érdekében. | |||
A nirvāṇātman szó nagyon fontos ebben a versben. Ha az ember nem kezdi el az odaadó szolgálat folyamatát, nem vethet véget az anyagi lét örökös körforgásának. A jñānīkat a jñāna-yoga érdekli, ám az embernek még akkor is megvan az esélye arra, hogy újra az anyagi világba zuhanjon, ha nagy lemondások végzésével a Brahman-ragyogásig emelkedett. A jñāna-yoga tehát valójában nem vet véget az anyagi létnek. Hasonló a helyzet a haṭha-yogával is, amely az Úr helyhez kötött aspektusát, a Paramātmāt helyezi a középpontba. A tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon sok yogī elbukott már, többek között Viśvāmitra is. Ám ha a bhakti-yogīk egyszer eljutnak az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, sohasem térnek vissza ebbe az anyagi világba, ahogyan azt a Bhagavad-gītā is megerősíti. ''Yad gatvā na nivartante'' ([[HU/BG 15.6|BG 15.6]]): ha valaki eljut a lelki világba, sohasem tér többé vissza. ''Tyaktvā dehaṁ punar janma naiti'' ([[HU/BG 4.9|BG 4.9]]): jelen teste elhagyása után nem tér vissza újra, hogy elfogadjon egy anyagi testet. A nirvāṇa nem vet véget a lélek létének. A lélek örökké létezik, ezért nirvāṇa azt jelenti, hogy az anyagi lét ér véget, az anyagi lét vége pedig azt jelenti, hogy az ember hazatér, vissza Istenhez. | |||
Gyakran felmerül a kérdés, hogyan esik le az élőlény a lelki világból az anyagi világba. Íme a válasz | Gyakran felmerül a kérdés, hogyan esik le az élőlény a lelki világból az anyagi világba. Íme, a válasz. Ha az ember nem emelkedik fel a Vaikuṇṭha bolygókra, és nem kerül közvetlen kapcsolatba az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, akkor minden esélye megvan arra, hogy visszaessen, még a személytelen Brahman-megvalósítás vagy a meditáció eksztatikus transzának szintjéről is. Egy másik szó, a bhagavad-bāṇaḥ szintén nagyon jelentős ebben a versben. Bāṇaḥ nyilat jelent. A bhakti-yoga folyamata olyan, mint egy nyíl, amely az Istenség Legfelsőbb Személyiségét veszi célba. A bhakti-yoga folyamata sohasem tereli az embert a személytelen Brahman ragyogás vagy a Paramātmā megvalósítás célja felé. Ez a bāṇaḥ, vagy nyílvessző, olyan hegyes és gyors, hogy egyenesen az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez megy, áthatolva a személytelen Brahman és a helyhez kötött Paramātmā régióin. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 08:31, 17 April 2019
29. VERS
- yo yogo bhagavad-bāṇo
- nirvāṇātmaṁs tvayoditaḥ
- kīdṛśaḥ kati cāṅgāni
- yatas tattvāvabodhanam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yaḥ—ami; yogaḥ—a misztikus yoga folyamata; bhagavat-bāṇaḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyiségére irányul; nirvāṇa-ātman—ó, nirvāṇa megtestesülése; tvayā—Általad; uditaḥ—elmagyarázott; kīdṛśaḥ—milyen természetnek; kati—mennyi; ca—és; aṅgāni—ágak; yataḥ—ami által; tattva—az igazságnak; avabodhanam—megértés.
FORDÍTÁS
Elmagyaráztad, hogy a misztikus yoga-rendszer az Istenség Legfelsőbb Személyiségét helyezi a középpontba, s célja az, hogy gyakorlója teljesen véget vessen az anyagi létezésnek. Kérlek, ismertesd meg velem ennek a yoga-rendszernek a természetét! Hány út van, amelyen haladva az ember valóban megértheti ezt a fenséges yogát?
MAGYARÁZAT
Számos misztikus yoga-rendszer létezik, melyek az Abszolút Igazság különféle aspektusaira irányulnak. A jñāna-yoga középpontjában a személytelen Brahman-ragyogás áll, a haṭha-yoga rendszerének célja a helyhez kötött személyes aspektus, az Abszolút Igazság Paramātmā arculata, míg a bhakti-yoga, vagyis az odaadó szolgálat, amelynek végzésére kilenc módszer van — a legfontosabb közülük a hallás és az éneklés —, a Legfelsőbb Úr teljes megvalósítására irányul. Az önmegvalósításnak különféle folyamatai vannak, Devahūti azonban itt főként a bhakti-yoga rendszerére utal, amelynek alapjait az Úr már elmagyarázta. A bhakti-yoga folyamatának alkotóelemei:
- a hallás,
- az éneklés,
- az emlékezés,
- az imák felajánlása,
- az Úr templomi imádata,
- a Neki végzett szolgálat,
- utasításainak teljesítése,
- a barátkozás Vele s végül az, hogy
- mindent feláldozunk a szolgálata érdekében.
A nirvāṇātman szó nagyon fontos ebben a versben. Ha az ember nem kezdi el az odaadó szolgálat folyamatát, nem vethet véget az anyagi lét örökös körforgásának. A jñānīkat a jñāna-yoga érdekli, ám az embernek még akkor is megvan az esélye arra, hogy újra az anyagi világba zuhanjon, ha nagy lemondások végzésével a Brahman-ragyogásig emelkedett. A jñāna-yoga tehát valójában nem vet véget az anyagi létnek. Hasonló a helyzet a haṭha-yogával is, amely az Úr helyhez kötött aspektusát, a Paramātmāt helyezi a középpontba. A tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon sok yogī elbukott már, többek között Viśvāmitra is. Ám ha a bhakti-yogīk egyszer eljutnak az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, sohasem térnek vissza ebbe az anyagi világba, ahogyan azt a Bhagavad-gītā is megerősíti. Yad gatvā na nivartante (BG 15.6): ha valaki eljut a lelki világba, sohasem tér többé vissza. Tyaktvā dehaṁ punar janma naiti (BG 4.9): jelen teste elhagyása után nem tér vissza újra, hogy elfogadjon egy anyagi testet. A nirvāṇa nem vet véget a lélek létének. A lélek örökké létezik, ezért nirvāṇa azt jelenti, hogy az anyagi lét ér véget, az anyagi lét vége pedig azt jelenti, hogy az ember hazatér, vissza Istenhez.
Gyakran felmerül a kérdés, hogyan esik le az élőlény a lelki világból az anyagi világba. Íme, a válasz. Ha az ember nem emelkedik fel a Vaikuṇṭha bolygókra, és nem kerül közvetlen kapcsolatba az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, akkor minden esélye megvan arra, hogy visszaessen, még a személytelen Brahman-megvalósítás vagy a meditáció eksztatikus transzának szintjéről is. Egy másik szó, a bhagavad-bāṇaḥ szintén nagyon jelentős ebben a versben. Bāṇaḥ nyilat jelent. A bhakti-yoga folyamata olyan, mint egy nyíl, amely az Istenség Legfelsőbb Személyiségét veszi célba. A bhakti-yoga folyamata sohasem tereli az embert a személytelen Brahman ragyogás vagy a Paramātmā megvalósítás célja felé. Ez a bāṇaḥ, vagy nyílvessző, olyan hegyes és gyors, hogy egyenesen az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez megy, áthatolva a személytelen Brahman és a helyhez kötött Paramātmā régióin.