HU/SB 3.16.20: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
(Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form) |
||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Ahogyan arról korábban olvashattunk, a tulasī szert tett minden felsőbbrendű tulajdonságra annak köszönhetően, hogy az Úr lótuszlábán kapott helyet. A vers nagyon szép hasonlattal él. Ahogy a méhek királya az Úr lótuszlábának felajánlott tulasī levelek körül röpdös, úgy végzi az Úr lótuszlábának örök szolgálatát Lakṣmī, az istennő, akit minden félisten, brāhmaṇa, vaiṣṇava és mindenki más keres. A végkövetkeztetés az, hogy senki sem lehet az Úr jótevője | Ahogyan arról korábban olvashattunk, a tulasī szert tett minden felsőbbrendű tulajdonságra annak köszönhetően, hogy az Úr lótuszlábán kapott helyet. A vers nagyon szép hasonlattal él. Ahogy a méhek királya az Úr lótuszlábának felajánlott tulasī levelek körül röpdös, úgy végzi az Úr lótuszlábának örök szolgálatát Lakṣmī, az istennő, akit minden félisten, brāhmaṇa, vaiṣṇava és mindenki más keres. A végkövetkeztetés az, hogy senki sem lehet az Úr jótevője; valójában mindenki az Úr szolgájának a szolgája. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 13:58, 6 September 2020
20. VERS
- yaṁ vai vibhūtir upayāty anuvelam anyair
- arthārthibhiḥ sva-śirasā dhṛta-pāda-reṇuḥ
- dhanyārpitāṅghri-tulasī-nava-dāma-dhāmno
- lokaṁ madhuvrata-pater iva kāma-yānā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yam–akit; vai–bizonyára; vibhūtiḥ–Lakṣmī, a szerencse istennője; upayāti–szolgál; anuvelam–alkalmanként; anyaiḥ–mások által; artha–anyagi lehetőség; arthibhiḥ–azok által, akik vágynak rá; sva-śirasā–saját fejükön; dhṛta–elfogadva; pāda–a lábaknak; reṇuḥ–a pora; dhanya–a bhakták által; arpita–felajánlott; aṅghri–a Te lábaidnál; tulasī–a tulasī leveleknek; nava–friss; dāma–a virágfüzéren; dhāmnaḥ–van egy hely; lokam–a hely; madhu-vrata-pateḥ–a méhek királyának; iva–mint; kāma-yānā–biztosítani akar.
FORDÍTÁS
Utasításodra Téged szolgál a szerencse istennője, Lakṣmī – akinek lába porát mások a fejükön hordják –, mert nagyon szeretne helyet kapni a méhek királyának hajlékán, aki a tulasī levelekből készült friss füzér körül röpdös, melyet egy áldott bhakta ajánlott lótuszlábaidnak.
MAGYARÁZAT
Ahogyan arról korábban olvashattunk, a tulasī szert tett minden felsőbbrendű tulajdonságra annak köszönhetően, hogy az Úr lótuszlábán kapott helyet. A vers nagyon szép hasonlattal él. Ahogy a méhek királya az Úr lótuszlábának felajánlott tulasī levelek körül röpdös, úgy végzi az Úr lótuszlábának örök szolgálatát Lakṣmī, az istennő, akit minden félisten, brāhmaṇa, vaiṣṇava és mindenki más keres. A végkövetkeztetés az, hogy senki sem lehet az Úr jótevője; valójában mindenki az Úr szolgájának a szolgája.