HU/SB 3.17.20

Śrīmad-Bhāgavatam - Harmadik Ének - TIZENHETEDIK FEJEZET: Hiraṇyākṣa győzelme az univerzum fölött

SB 3.17.19 - SB 3.17.21

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

20. VERS

hiraṇyākṣo ’nujas tasya

priyaḥ prīti-kṛd anvaham

gadā-pāṇir divaṁ yāto

yuyutsur mṛgayan raṇam

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

hiraṇyākṣaḥ—Hiraṇyākṣa; anujaḥ—ifjabb fivér; tasya—övé; priyaḥ—szeretett; prīti-kṛt—kész a kedvében járni; anu-aham—mindennap; gadā-pāṇiḥ—buzogánnyal a kezében; divam—a felsőbb bolygókra; yātaḥ—utazott; yuyutsuḥ—harcra vágyva; mṛgayan—keresve; raṇam—összetűzést.

FORDÍTÁS

Öccse, Hiraṇyākṣa mindig készen állt, hogy cselekedeteivel elégedetté tegye bátyját. Vállára kapta buzogányát, s harci vágytól égve járta az univerzumot, hogy örömet szerezzen Hiraṇyakaśipunak.

MAGYARÁZAT

A démonikus szellem az, amikor valaki családjának minden tagját arra tanítja, hogyan használhatja az univerzumot személyes érzékkielégítésére, míg az isteni szellem az, amikor az ember mindent az Úr szolgálatában használ. Hiraṇyakaśipu maga is rettentő hatalmas volt, s öccsét, Hiraṇyākṣát is hatalmassá tette, hogy segítse őt, bárkivel harcol, s támogassa abban, hogy ameddig csak lehet, uralma alatt tarthassa az anyagi természetet. Ha módjában állt volna, örökre leigázta volna az univerzumot. Ez jellemző a démonikus élőlény gondolkodására.

SB 3.17.19 - SB 3.17.21