HU/SB 10.4.9

Śrīmad-Bhāgavatam - Tizedik Ének - NEGYEDIK FEJEZET: Kaṁsa király rémtettei

SB 10.4.8 - SB 10.4.10-11

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

9. VERS

sā tad-dhastāt samutpatya

sadyo devy ambaraṁ gatā

adṛśyatānujā viṣṇoḥ

sāyudhāṣṭa-mahābhujā

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

sā—az a leánygyermek; tat-hastāt—Kaṁsa kezéből; sam-utpatya—felfelé kicsúszott; sadyaḥ—azonnal; devī—egy félistennő alakja; ambaram—az égre; gatā—ment; adṛśyata—látszott; anujā—a húga; viṣṇoḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; sa-āyudhā—fegyverekkel; aṣṭa—nyolc; mahā-bhujā—erős karokkal.

FORDÍTÁS

A gyermek, Yogamāyā-devī, az Úr Viṣṇu húga felfelé kisiklott Kaṁsa kezéből, és megjelent az égen mint Devī, Durgā istennő, nyolc karral, teljes fegyverzetben.

MAGYARÁZAT

Kaṁsa megpróbálta a gyermeket lefelé hozzávágni egy kőhöz, mivel azonban a gyermek Yogamāyā, az Úr Viṣṇu húga volt, felfelé kicsúszott a kezéből, és Durgā istennő alakjában jelent meg. Az anujā szónak, ami húgot jelent, jelentősége van. Amikor Viṣṇu, azaz Kṛṣṇa megszületett Devakītól, meg kellett, hogy szülessen Yaśodātól is. Máskülönben hogyan lehetett volna Yogamāyā anujā, az Úr húga?

SB 10.4.8 - SB 10.4.10-11