HU/SB 3.32.25: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
No edit summary |
||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
A | A kellemetlenség érzékelése a ragaszkodásból ered. Egy bhaktát semmihez sem fűzi személyes ragaszkodás, ezért számára nincsen jó vagy rossz. Az Úr szolgálata érdekében elfogad bármit, még akkor is, ha az személyes érdekeit tekintve kellemetlen. Valójában tökéletesen mentes a személyes érdektől, s így minden, ami az Úrnak kellemes, kellemes neki is. Arjuna számára például a harc először nem volt kellemes, de amikor megértette, hogy az Úrnak az, akkor kellemesként fogadta el. Ez a tiszta bhakta helyzete. Személyes érdeke szempontjából semmi sem jó vagy rossz számára. Mindent az Úrért tesz, ezért mentes a ragaszkodástól és az elkülönüléstől. Ez a semlegesség transzcendentális szintje. Egy tiszta bhaktának a Legfelsőbb Úr öröme jelenti a boldogságot az életben. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 11:43, 29 September 2020
25. VERS
- sa tadaivātmanātmānaṁ
- niḥsaṅgaṁ sama-darśanam
- heyopādeya-rahitam
- ārūḍhaṁ padam īkṣate
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saḥ—a tiszta bhakta; tadā—akkor; eva—bizonyára; ātmanā—transzcendentális intelligenciájával; ātmānam—ő maga; niḥsaṅgam—anyagi ragaszkodás nélkül; sama-darśanam—egyenlőnek lát mindent; heya—elutasítva; upādeya—elfogadható; rahitam—mentes tőle; ārūḍham—emelkedett; padam—a transzcendentális helyzetbe; īkṣate—lát.
FORDÍTÁS
Transzcendentális intelligenciájának köszönhetően a tiszta bhakta egyenlőnek lát mindent, s magát úgy látja, hogy mentes az anyag okozta szennyeződéstől. Semmit sem tekint magasabb vagy alacsonyabb rendűnek, s úgy érzi, arra a transzcendentális síkra emelkedett, ahol tulajdonságai azonosak a Legfelsőbb Személy tulajdonságaival.
MAGYARÁZAT
A kellemetlenség érzékelése a ragaszkodásból ered. Egy bhaktát semmihez sem fűzi személyes ragaszkodás, ezért számára nincsen jó vagy rossz. Az Úr szolgálata érdekében elfogad bármit, még akkor is, ha az személyes érdekeit tekintve kellemetlen. Valójában tökéletesen mentes a személyes érdektől, s így minden, ami az Úrnak kellemes, kellemes neki is. Arjuna számára például a harc először nem volt kellemes, de amikor megértette, hogy az Úrnak az, akkor kellemesként fogadta el. Ez a tiszta bhakta helyzete. Személyes érdeke szempontjából semmi sem jó vagy rossz számára. Mindent az Úrért tesz, ezért mentes a ragaszkodástól és az elkülönüléstől. Ez a semlegesség transzcendentális szintje. Egy tiszta bhaktának a Legfelsőbb Úr öröme jelenti a boldogságot az életben.