HU/SB 1.19.28
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
28. VERS
- śyāmaṁ sadāpīvya-vayo — ’ṅga-lakṣmyā
- strīṇāṁ mano-jñaṁ rucira-smitena
- pratyutthitās te munayaḥ svāsanebhyas
- tal-lakṣaṇa-jñā api gūḍha-varcasam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śyāmam—feketés; sadā—mindig; apīvya—mérhetetlenül; vayaḥ—kor; aṅga—jelek; lakṣmyā—fensége által; strīṇām—a szebbik nem; manaḥ-jñam—vonzó; rucira—gyönyörű; smitena—mosolygó; pratyutthitāḥ—felálltak; te—mindannyian; munayaḥ—a nagy bölcsek; sva—saját; āsanebhyaḥ—üléseikről; tat—azok; lakṣaṇa-jñāḥ—jártas a fiziognómia tudományában; api—még; gūḍha-varcasam—rejtett dicsőség.
FORDÍTÁS
Színe feketés volt, s fiatalsága miatt rendkívül csodálatosnak tűnt. Testének ragyogása és vonzó mosolya megragadta a nőket. Bár megpróbálta elrejteni természetes fenségét, a jelen lévő nagy bölcsek mindannyian jártasak voltak a fiziognómia tudományában, és így ülőhelyükről fölemelkedve ajánlották neki tiszteletüket.