HU/SB 6.10.2
2. VERS
- tathābhiyācito devair
- ṛṣir ātharvaṇo mahān
- modamāna uvācedaṁ
- prahasann iva bhārata
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tathā—ily módon; abhiyācitaḥ—könyörögtek hozzá; devaiḥ—a félistenek; ṛṣiḥ—a kiváló szent; ātharvaṇaḥ—Dadhīci, Atharvā fia; mahān—a nagy személyiség; modamānaḥ—jókedvű lévén; uvāca—mondta; idam—ezt; prahasan—mosolyogva; iva—némiképp; bhārata—ó, Parīkṣit Mahārāja.
FORDÍTÁS
Ó, Parīkṣit király! A félistenek az Úr utasítására Dadhīcihez mentek, Atharvā fiához. Dadhīci végtelenül nagylelkű volt, s amikor a testét kérték tőle, részben azonnal beleegyezett. Ám csupán azért, hogy a vallásról tanuljon tőlük, elmosolyodott, s tréfásan így szólt: