HU/SB 3.14.6
6. VERS
- yayottānapadaḥ putro
- muninā gītayārbhakaḥ
- mṛtyoḥ kṛtvaiva mūrdhny aṅghrim
- āruroha hareḥ padam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yayā–ami által; uttānapadaḥ–Uttānapāda királynak; putraḥ–fia; muninā–a bölcs által; gītayā–énekelve; arbhakaḥ–egy gyermek; mṛtyoḥ–a halálnak; kṛtvā–elhelyezve; eva–bizonyára; mūrdhni–a fejen; aṅghrim–lábak; āruroha–felszállt; hareḥ–az Istenség Személyiségének; padam–a lakhelyre.
FORDÍTÁS
Amikor Uttānapāda király fia [Dhruva] hallotta ezeket a történeteket a bölcstől [Nāradától], megvilágosodott az Istenség Személyiségét illetően, s eljutott az Úr hajlékára, lábait a halál fejére helyezve.
MAGYARÁZAT
Amikor Dhruva Mahārāja, Uttānapāda király fia elhagyta testét, olyan személyiségek kísérték, mint Sunanda és mások, akik Isten birodalmában fogadták őt. Fiatalon, kisfiúként hagyta el ezt a világot, annak ellenére, hogy elnyerte apja trónját és számos gyermeke volt. Mivel elérkezett az ideje, hogy elhagyja ezt a világot, a halál várt rá. Ő azonban nem törődött a halállal. Ugyanabban a testben egy transzcendentális repülőre szállt, s egyenesen Viṣṇu bolygójára indult. Mindez azért történt így, mert a nagy bölcs, Nārada társaságát élvezhette, aki az Úr kedvteléseiről mesélt neki.