HU/SB 3.28.21
21. VERS
- sañcintayed bhagavataś caraṇāravindaṁ
- vajrāṅkuśa-dhvaja-saroruha-lāñchanāḍhyam
- uttuṅga-rakta-vilasan-nakha-cakravāla-
- jyotsnābhir āhata-mahad-dhṛdayāndhakāram
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sañcintayet—koncentráljon; bhagavataḥ—az Úrnak; caraṇa-aravindam—a lótuszlábára; vajra—villám; aṅkuśa—ösztöke (az elefántok vezetésére használt bot); dhvaja—lobogó; saroruha—lótusz; lāñchana—jelek; āḍhyam—feldíszített; uttuṅga—szembetűnő; rakta—vörös; vilasat—ragyogó; nakha—körmök; cakravāla—a hold köre; jyotsnābhiḥ—ragyogással; āhata—szétoszlatta; mahat—vastag; hṛdaya—szívnek; andhakāram—sötétség.
FORDÍTÁS
A bhakta először rögzítse elméjét az Úr lótuszlábára, amit a villám, az ösztöke, a zászló és a lótusz jelei díszítenek. Gyönyörű rubin körmeinek ragyogása a hold pályájára hasonlít, s eloszlatja az ember szívének sűrű sötétségét.
MAGYARÁZAT
A māyāvādīk azt mondják, hogy mivel az ember képtelen elméjét az Abszolút Igazság személytelen létére rögzíteni, kitalálhat bármilyen formát kedve szerint, s elméjét erre a képzeletbeli formára rögzítheti. Ezt a folyamatot azonban ez a vers nem helyesli. Az elképzelés mindig elképzelés, és csak további képzelődésekhez vezet.
E sorok pontos leírást adnak az Úr örök formájáról. Talpán jellegzetes vonalak találhatók, amelyek villámra, zászlóra, lótuszvirágra és ösztökére emlékeztetnek. Lábaujjain ragyogó körmeinek fénye a holdfényhez hasonlatos. Amikor egy yogī az Úr talpán kirajzolódó jelekre és körmeinek ragyogó sugárzására pillant, megszabadulhat az anyagi lét tudatlanságának sötétségétől. Ezt a felszabadulást nem lehet az elme kitalációinak segítségével elnyerni: az Úr lábujja ragyogó körmeinek fényét kell hozzá megpillantani. Úgy is mondhatnánk, hogy ha meg akarunk szabadulni az anyagi lét tudatlanságának sötétségétől, elménket először az Úr lábára kell rögzítenünk.