HU/SB 3.29.34
34. VERS
- manasaitāni bhūtāni
- praṇamed bahu-mānayan
- īśvaro jīva-kalayā
- praviṣṭo bhagavān iti
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
manasā—az elmével; etāni—ezeknek; bhūtāni—élőlények; praṇamet—tiszteletét ajánlja; bahu-mānayan—megbecsülést mutatva; īśvaraḥ—az irányító; jīva—az élőlényeknek; kalayā—kiterjedése révén mint Felsőlélek; praviṣṭaḥ—behatolt; bhagavān—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; iti—így.
FORDÍTÁS
Az ilyen tökéletes bhakta tiszteletét ajánlja minden élőlénynek, mert szilárd meggyőződéssel tudja, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége behatolt minden élőlény testébe Felsőlélekként, azaz irányítóként.
MAGYARÁZAT
Amint azt korábban elmondtuk, egy tökéletes bhakta nem követi el azt a hibát, hogy azt gondolja, hogy mivel az Istenség Legfelsőbb Személyisége Paramātmāként behatolt minden élőlény testébe, minden élőlényből az Istenség Legfelsőbb Személyisége lett. Ez ostobaság. Tételezzük fel, hogy valaki belép egy szobába — ez nem jelenti azt, hogy a szoba ez a személy lett. Ugyanígy a Legfelsőbb Úr a 8 400 000 fajban minden egyes testbe behatol, ám ez nem jelenti azt, hogy mindegyik test a Legfelsőbb Úrrá vált. Mivel azonban a Legfelsőbb Úr jelen van bennük, a tiszta bhakta minden testet az Úr templomának tekint, s mivel a teljes tudás birtokában tisztelettel adózik e templomoknak, tisztel minden élőlényt, aki kapcsolatban áll az Úrral. A māyāvādī filozófusok helytelenül úgy vélekednek, hogy mivel a Legfelsőbb Személy behatolt egy szegény ember testébe, a Legfelsőbb Úr daridra-nārāyaṇává, szegény Nārāyaṇává vált. Ezek az ateisták és az abhakták istenkáromló kijelentései.