HU/SB 9.16.28
28. VERS
- gādher abhūn mahā-tejāḥ
- samiddha iva pāvakaḥ
- tapasā kṣātram utsṛjya
- yo lebhe brahma-varcasam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
gādheḥ—Gādhi Mahārājától; abhūt—született; mahā-tejāḥ—nagyon hatalmas; samiddhaḥ—lángolva; iva—mint; pāvakaḥ—tűz; tapasā—lemondásokkal és vezeklésekkel; kṣātram—egy kṣatriya helyzetét; utsṛjya—feladva; yaḥ—aki (Viśvāmitra); lebhe—elérte; brahma-varcasam—egy brāhmaṇa tulajdonságait.
FORDÍTÁS
Viśvāmitra, Gādhi Mahārāja fia olyan hatalmas volt, mint a tűz lángjai. Vezeklésekkel és lemondásokkal kṣatriyából nagy hatalmú brāhmaṇa lett.
MAGYARÁZAT
Śukadeva Gosvāmī elmesélte az Úr Paraśurāma történetét, s most Viśvāmitra történetébe kezd. Paraśurāma történetéből láthatjuk, hogy bár Paraśurāma a brāhmaṇák közösségéhez tartozott, a körülmények arra kényszerítették, hogy kṣatriyaként cselekedjen. Később, amikor eleget tett kṣatriya feladatának, ismét brāhmaṇa lett, és visszatért Mahendra-parvatába. Ehhez hasonlóan Viśvāmitra esetében azt látjuk, hogy kṣatriya családban jött a világra, ám lemondásaival és vezekléseivel egy brāhmaṇa helyzetébe emelkedett. Ezek a történetek alátámasztják a śāstrának azon kijelentéseit, miszerint egy brāhmaṇa kṣatriyává, egy kṣatriya brāhmaṇává vagy vaiśyává, egy vaiśya pedig brāhmaṇává válhat, ha szert tesz a kellő tulajdonságokra. Az ember helyzete nem a születésétől függ. A Śrīmad-Bhāgavatamban (SB 7.11.35) Nārada megerősíti:
- yasya yal lakṣaṇaṁ proktaṁ
- puṁso varṇābhivyañjakam
- yad anyatrāpi dṛśyeta
- tat tenaiva vinirdiśet
„Ha valaki egy brāhmaṇa, kṣatriya, vaiśya vagy śūdra jellemvonásaival rendelkezik, akkor e jellemzők szerint kell besorolnunk őt.” Ahhoz, hogy felismerjünk egy brāhmaṇát vagy egy kṣatriyát, a tulajdonságait és a tetteit kell figyelembe vennünk. Ha azok a śūdrák, akik nem rendelkeznek a kellő tulajdonságokkal, úgynevezett brāhmaṇává és kṣatriyává válnak, lehetetlen lesz fenntartani a társadalmi rendet. Ellentétek alakulnak ki, az emberi társadalom állatok társadalmává válik, és az egész világon pokoli helyzet lesz úrrá.