HU/SB 9.18.43
43. VERS
- śrī-pūrur uvāca
- ko nu loke manuṣyendra
- pitur ātma-kṛtaḥ pumān
- pratikartuṁ kṣamo yasya
- prasādād vindate param
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-pūruḥ uvāca—Pūru mondta; kaḥ—mi; nu—valójában; loke—ezen a világon; manuṣya-indra—ó, felség, emberi lények legkiválóbbja; pituḥ—az apa; ātma-kṛtaḥ—aki ezt a testet adta; pumān—egy személy; pratikartum—visszafizetni; kṣamaḥ—képes; yasya—akinek; prasādāt—a kegyéből; vindate—az ember élvezi; param—egy magasabb rendű életet.
FORDÍTÁS
Pūru válaszolt: Ó, felség! Ki az ezen a világon, aki vissza tudná fizetni, amivel apjának tartozik? Az apánk kegyéből nyerjük el az emberi létformát, amely lehetővé teszi, hogy a Legfelsőbb Úr társaivá váljunk.
MAGYARÁZAT
Az apa adja a test magját, és ez a mag fokozatosan nő és fejlődik, míg végül egy fejlett emberi testté válik, olyan tudattal, amely magasabb rendű az állatokénál. Az emberi testben az ember felemelkedhet a felsőbb bolygókra, és ha a Kṛṣṇa-tudatot gyakorolja, haza is térhet, vissza Istenhez. Ezt a fontos emberi testet az apánk kegyéből kapjuk, és ezért mindenki adósa az apjának. Természetesen más létformákban szintén van anyánk és apánk — még a macskáknak és a kutyáknak is van apjuk és anyjuk. Az emberi létformában azonban az apa és az anya a legnagyobb áldásban részesítheti fiát: arra taníthatja, hogy bhaktává váljon. Amikor valakiből bhakta lesz, elnyeri a legnagyobb áldást, mert teljesen megszabadul a születés és halál ismétlődésétől. Ezért az az apa, aki a gyermekét a Kṛṣṇa-tudatra oktatja, a legjótékonyabb apa a világon.
- janame janame sabe pitāmātā pāya
- kṛṣṇa guru nahi mile bhaja hari ei
Mindenki kap egy anyát és egy apát, de ha valaki Kṛṣṇa és a guru áldását nyeri el, legyőzheti az anyagi természetet, és hazatérhet, vissza Istenhez.