HU/SB 6.1.54
54. VERS
- labdhvā nimittam avyaktaṁ
- vyaktāvyaktaṁ bhavaty uta
- yathā-yoni yathā-bījaṁ
- svabhāvena balīyasā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
labdhvā—megkapva; nimittam—az ok; avyaktam—láthatatlan vagy ismeretlen a számára; vyakta-avyaktam—megnyilvánult és megnyilvánulatlan, vagyis a durva és a finom test; bhavati—létrejönnek; uta—bizonyára; yathā-yoni—pontosan olyan, mint az anya; yathā-bījam—pontosan olyan, mint az apa; sva-bhāvena—a természetes hajlam által; balīyasā—ami nagyon hatalmas.
FORDÍTÁS
Az élőlény gyümölcsöző cselekedetei — legyenek akár jámborak, akár bűnösek — vágyai beteljesülésének láthatatlan okai. E láthatatlan okok a gyökerei az élőlény különféle testeinek. Erős vágya következtében egy bizonyos családban születik meg, és olyan testet kap, ami hasonlít anyja vagy apja testére. A durva és a finom test a vágyainak megfelelően jön létre.
MAGYARÁZAT
A durva test a finom test terméke. A Bhagavad-gītā (BG 8.6) így ír:
- yaṁ yaṁ vāpi smaran bhāvaṁ
- tyajaty ante kalevaram
- taṁ tam evaiti kaunteya
- sadā tad-bhāva-bhāvitaḥ
„Amilyen létállapotra emlékezik az ember teste elhagyásakor, azt éri majd el kétségtelenül.” Hogy a halál pillanatában a finom test milyen állapotban van, azt a durva test cselekedetei határozzák meg. Életünk során tehát a durva test cselekszik, halálunk pillanatában pedig a finom test. A finom test, amit liṅgának, a vágy testének hívnak, az alapja a durva test kifejlődésének, amely vagy az anya, vagy az apa testére hasonlít. A Ṛg Veda szerint ha a nemi kapcsolat során az anya váladéka bőségesebb, mint az apáé, a gyermek női testet fog kapni, fordított esetben pedig férfitestbe kerül. Ezek a természet finom törvényei, amelyek az élőlény vágya szerint működnek. Ha egy emberi lény megtanulja, hogyan változtassa meg a finom testét a Kṛṣṇa-tudatát kifejlesztve, akkor a halál pillanatában a finom test egy olyan durva testet fog létrehozni, amelyben Kṛṣṇa bhaktája lesz, illetve ha még tökéletesebb, akkor nem fog újabb anyagi testet ölteni, hanem azonnal lelki testbe kerül, és hazatér, vissza Istenhez. Ez a lélekvándorlás folyamata. Ahelyett tehát, hogy az emberi társadalmat a soha el nem érhető érzékkielégítés érdekében kötött szerződésekkel próbálnák egyesíteni, arra van leginkább szükség, hogy megtanítsuk az embereknek, hogyan váljanak Kṛṣṇa-tudatossá, és hogyan térjenek haza, vissza Istenhez. Ez most és mindörökké igaz.