HU/SB 4.28.65
65. VERS
- barhiṣmann etad adhyātmaṁ
- pārokṣyeṇa pradarśitam
- yat parokṣa-priyo devo
- bhagavān viśva-bhāvanaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
barhiṣman—ó, Prācīnabarhi király; etat—ezt; adhyātmam—az elbeszélést az önmegvalósításról; pārokṣyeṇa—közvetve; pradarśitam—utasított; yat—mert; parokṣa-priyaḥ—érdekes a közvetett leírás miatt; devaḥ—a Legfelsőbb Úr; bhagavān—az Istenség Személyisége; viśva-bhāvanaḥ—minden ok oka.
FORDÍTÁS
Kedves Prācīnabarhi király! Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, minden ok oka híres arról, hogy közvetve ismerhető meg. Elmondtam ezért neked Purañjana történetét, ami valójában az önmegvalósításra tanít.
MAGYARÁZAT
A Purāṇákban sok hasonló történetet találunk, ami az önmegvalósításra tanít. Ahogy a Védák mondják: parokṣa-priyā iva hi devāḥ. Számtalan történet van a Purāṇákban, melyeknek céljuk az, hogy felkeltsék a közönséges emberek érdeklődését a transzcendentális témák iránt, de valójában valós tényekre utalnak. Nem szabad transzcendentális mondanivaló nélküli egyszerű meséknek tekinteni őket. Jó néhány közülük valós történelmi tényt beszél el. Mindazonáltal az embernek a történet valódi magyarázata iránt kell érdeklődnie. A közönséges emberek gyorsan meg tudják érteni a közvetett tanításokat. A bhakti-yoga útja igazából az, hogy közvetlenül az Istenség Legfelsőbb Személyisége kedvteléseiről hallunk (śravaṇaṁ kīrtanaṁ viṣṇoḥ), de akik nem akarnak közvetlenül az Úr tetteiről hallani, vagy akik nem értik meg azokat, azok számára nagyon hasznos, ha olyan történeteket és tanulságos meséket hallhatnak, mint például jelen történetünk, amit Nārada Muni mesélt el.
A következő szójegyzékben a fejezet fontos szavainak magyarázatát találjuk meg.
Ādeśa-kārī. A bűnös tettekből származó cselekedetek.
Agastya. Az elme.
Amātya. Az érzékek irányítója, az elme. Arbuda-arbuda. A śravana és a kīrtana különféle formái, a Legfelsőbb Úr nevével, tulajdonságaival, formájával stb. kapcsolatban.
Ari. Akadályok, például betegség.
Bhoga. Élvezet. Ez a szó itt a lelki életben tapasztalt valódi élvezetre utal. Bhṛtya. A test szolgái, vagyis az érzékek. Draviḍa-rāja. Odaadó szolgálat vagy az az ember, aki alkalmas arra, hogy odaadó szolgálatban cselekedjen. Dvāra. A test kapui, például a szem és a fül. Gṛha. Otthon. A lelki élet gyakorlásához az embernek egy békés helyre vagy a bhakták jó társaságára van szüksége. Idhmavāha. A bhakta, aki a lelki tanítómesterhez fordul. Idhma arra a fára utal, amit tűzifaként használnak. A brahmacārīnak azért kell vinnie ezt az idhmát, hogy meggyújtsa az áldozatok bemutatásánál használt tüzet. A brahmacārīt a lelki tanítás során arra nevelik, hogy reggelente tüzet gyújtson, és áldozatokat ajánljon fel. El kell mennie a lelki tanítómesterhez, hogy transzcendentális témákról tanuljon tőle. A Védák azt az utasítást adják, hogy amikor valaki a lelki tanítómesterhez megy, tűzifát kell magával vinnie a yajñák, áldozatok bemutatásához. A pontos védikus utasítás így szól:
tad-vijñānārthaṁ sa gurum evābhigacchet samit-pāṇiḥ śrotriyaṁ brahma-niṣṭham
„Ha transzcendentális témáról akar tanulni, az embernek a lelki tanítómesterhez kell fordulnia. Amikor a lelki tanítómesterhez megy, tűzifát kell magával vinnie, amit majd elégetnek az áldozat során. Az ilyen lelki tanítómesterre az jellemző, hogy alaposan érti a Védák végkövetkeztetését, ezért állandóan az Istenség Legfelsőbb Személyisége szolgálatába merül.” (Muṇḍaka Upaniṣad 1.2.12) Egy ilyen hiteles lelki tanítómestert szolgálva a feltételekhez kötött lélek lassanként közömbössé válik az anyagi élvezet iránt, és mestere irányítása alatt tántoríthatatlanul fejlődik a lelki megvalósításban. Akiket az illuzórikus energia félrevezetett, azok sohasem akarnak egy lelki tanítómesterhez fordulni, hogy sikeressé tegyék az életüket.
Jāyā. Intelligencia. Jīrṇa-sarpa. A kimerült életlevegő. Kālakanyā. Az öregkor tehetetlensége.
Kāma. Magas láz. Kulācala. Az a hely, ahol minden zavartalan.
Kuṭumbinī. Intelligencia.
Madirekṣaṇā. Madirekṣaṇā olyan valakire utal, akinek olyan vonzó szeme van, hogy aki meglátja, megbolondul tőle. Madirekṣaṇā tehát nagyon gyönyörű fiatal lányt jelent. Jīva Gosvāmī szerint a madirekṣaṇā a bhakti megszemélyesült istensége. Aki vonzódik a bhakti kultuszához, az hozzálát az Úr és a lelki tanítómester szolgálatához, és élete sikeres lesz. Vaidarbhī, a nő férje követője lett. Elhagyta kényelmes otthonát, hogy szolgálhassa őt. Ugyanígy a lelki tudomány komoly tanulmányozójának is mindent fel kell adnia a lelki tanítómester szolgálata érdekében. Ahogy Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura mondta, yasya prasādād bhagavat-prasādaḥ: ha valaki igazán sikert akar elérni az életében, szigorúan követnie kell a lelki tanítómestere utasításait. Ezeknek az utasításoknak a követésével nem férhet hozzá kétség, hogy nagyon gyorsan fog fejlődni a lelki életben. Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura szavai összhangban vannak a Śvetāśvatara Upaniṣad (6.23) következő kijelentésével:
yasya deve parā bhaktir yathā deve tathā gurau tasyaite kathitā hy arthāḥ prakāśante mahātmanaḥ
„Csakis azon nagy lelkek előtt tárul fel automatikusan a védikus tudás minden értelme, akiknek fenntartás nélküli hitük van az Úrban és a lelki tanítómesterben.” A Chāndogya Upaniṣadban az áll: ācāryavān puruṣo veda. „Aki egy hiteles lelki tanítómesterhez fordul, az mindent megérthet a lelki megvalósításról.”
Malayadhvaja. Jó bhakta, aki olyan, akár a szantálfa. Pañcāla. Az öt érzéktárgy.
Paricchada. Az érzékek összessége.
Paura-jana. A testet alkotó hét elem.
Pautra. Türelem és komolyság. Prajvāra. Egyféle láz, melyet viṣṇu-jvārának neveznek.
Pratikriyā. Ellenszerek, például mantrák és gyógyszerek. Pura-pālaka. Az életlevegő.
Putra. A tudat.
Sainika. A háromféle szenvedés állapota. Sapta-suta. A hét fiú, a hallás, az éneklés, az emlékezés, az imák ajánlása, az Úr lótuszlábának szolgálata, a mūrti imádása és az Úr szolgájává válás. Sauhṛdya. Igyekezet. Suta. Vaidarbhī fia, vagy más szóval az, aki valamennyire fejlett a gyümölcsöző cselekedetek terén, és kapcsolatba kerül egy bhakta lelki tanítómesterrel. Az ilyen ember érdeklődni kezd az odaadó szolgálat iránt. Vaidarbhī. A nő, aki előző életében férfi volt, de túlságosan ragaszkodott a nőkhöz, ezért következő életében nőként született meg. A darbha nem más, mint kuśa fű. A gyümölcsöző cselekedetekhez, azaz a karma-kāṇḍīya szertartásokhoz kuśa fűre van szükség. Vaidarbhī tehát arra az emberre utal, aki egy karma-kāṇḍīya felfogású családban születik meg. Ha azonban a karma-kāṇḍa cselekedetek következtében valaki véletlenül kapcsolatba kerül egy bhaktával, ahogy Vaidarbhī, amikor feleségül ment Malayadhvajához, akkor élete sikeressé válik, s végezheti az Úr odaadó szolgálatát. A feltételekhez kötött lélek felszabadulhat pusztán azáltal, hogy követi a hiteles lelki tanítómester utasításait. Vidarbha-rājasiṁha. A legkiválóbb emberek, akik jól értenek a gyümölcsöző cselekedetekhez. Vīrya. Aki kegyes.
Yavana. Yamarāja szolgája.
- Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Negyedik Énekének huszonnyolcadik fejezetéhez, melynek címe: „Purañjana nőként születik meg”.: