HU/SB 6.4.45
45. VERS
- brahmā bhavo bhavantaś ca
- manavo vibudheśvarāḥ
- vibhūtayo mama hy etā
- bhūtānāṁ bhūti-hetavaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
brahmā—az Úr Brahmā; bhavaḥ—az Úr Śiva; bhavantaḥ—ti, prajāpatik, mindannyian; ca—és; manavaḥ—a Manuk; vibudha-īśvarāḥ—az összes félisten (a Nap, a Hold, a Vénusz, a Mars, a Jupiter, akik mindannyian a világ jólétéért végzett különféle cselekedetekért felelősek); vibhūtayaḥ—az energia kiterjedései; mama—Enyém; hi—valójában; etāḥ—mindezek; bhūtānām—minden élőlénynek; bhūti—a jóléte; hetavaḥ—okok.
FORDÍTÁS
Az Úr Brahmā, az Úr Śiva, a Manuk, a felsőbb bolygórendszerek minden félistene és ti, prajāpatik, akik a népességet szaporítjátok, valamennyi élőlény érdekében cselekszetek. Ezért, ó, határenergiám kiterjedései, mind különféle tulajdonságaim megtestesülései vagytok.
MAGYARÁZAT
Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének különféle inkarnációi, illetve kiterjedései vannak. Személyes kiterjedéseit, vagyis a viṣṇu-tattvákat svāṁśa kiterjedéseknek hívják, míg az élőlényeket, akik nem viṣṇu-tattvák, hanem jīva-tattvák, vibhinnāṁśának, elkülönült kiterjedéseknek nevezik. Noha Prajāpati Dakṣa nem áll az Úr Brahmāval és az Úr Śivával azonos szinten, ez a vers hozzájuk hasonlítja őt, mivel az Úr szolgálatát végzi. Az Istenség Személyiségének szolgálatában nem igaz az, hogy az Úr Brahmā nagyon hatalmas, míg egy közönséges emberi lény, aki az Úr dicsőségét próbálja prédikálni, nagyon alacsony rangú. Nincs ilyen különbség. Függetlenül attól, hogy anyagi értelemben valaki magas vagy alacsony szinten áll, ha az Úr szolgálatát végzi, akkor lelki szempontból nagyon kedves az Úrnak. Śrīla Madhvācārya ezzel kapcsolatban a következő verset idézi a Tantra-nirṇayából:
- viśeṣa-vyakti-pātratvād
- brahmādyās tu vibhūtayaḥ
- tad-antaryāmiṇaś caiva
- matsyādyā vibhavāḥ smṛtāḥ
Az Úr szolgálatában az Úr Brahmānál alacsonyabb rendű élőlények mind különlegesek, és mindannyiukat vibhūtinak hívják. Az Úr a Bhagavad-gītāban azt mondja (BG 10.41):
- yad yad vibhūtimat sattvaṁ
- śrīmad ūrjitam eva vā
- tat tad evāvagaccha tvaṁ
- mama tejo-’ṁśa-sambhavam
„Tudd meg, hogy minden fenséges, gyönyörű és dicsőséges teremtmény pompám szikrájából születik csupán!” Azt az élőlényt, aki különleges felhatalmazást kapott arra, hogy az Úr nevében cselekedjen, vibhūtinak hívják, míg az Úr viṣṇu-tattva inkarnációit, például a Matsya avatārát (keśava dhṛta-mīna-śarīra jaya jagad-īśa hare) vibhavának nevezik.