HU/SB 6.16.26
26. VERS
- śrī-śuka uvāca
- bhaktāyaitāṁ prapannāya
- vidyām ādiśya nāradaḥ
- yayāv aṅgirasā sākaṁ
- dhāma svāyambhuvaṁ prabho
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-śukaḥ uvāca—Śrī Śukadeva Gosvāmī mondta; bhaktāya—a bhaktának; etām—ezt; prapannāya—annak, aki teljesen meghódolt; vidyām—transzcendentális tudást; ādiśya—tanítani; nāradaḥ—Nārada, a nagy bölcs; yayau—távozott; aṅgirasā—Aṅgirā, a nagy szent; sākam—vele; dhāma—a legfelsőbb bolygóra; svāyambhuvam—ami az Úr Brahmāé; prabho—ó, király.
FORDÍTÁS
Śrī Śukadeva Gosvāmī így folytatta: Így lett Nārada Citraketu lelki tanítómestere, s mivel a király teljesen meghódolt, minden tanítást átadott neki ebben az imában. Ó, Parīkṣit király! Nārada ezután a nagy bölccsel, Aṅgirāval együtt a legfelsőbb bolygó, Brahmaloka felé vette útját.
MAGYARÁZAT
Amikor Aṅgirā először látogatta meg Citraketu királyt, nem hozta magával Nāradát. Citraketu fiának halála után azonban őt is elhozta, hogy a királyt a bhakti-yogára tanítsa. A különbség az volt, hogy kezdetben Citraketu nem sokat törődött a lemondással, fia halála után azonban nagy bánatában az anyagi világ és az anyagi javak illuzórikus létére vonatkozó tanítások a lemondás szintjére emelték. A bhakti-yogáról csakis ilyen állapotban tanulhat az ember. Amíg valaki ragaszkodik az anyagi élvezethez, nem értheti meg a bhakti-yogát. Ezt a Bhagavad-gītā (BG 2.44) erősíti meg:
- bhogaiśvarya-prasaktānāṁ
- tayāpahṛta-cetasām
- vyavasāyātmikā buddhiḥ
- samādhau na vidhīyate
„Azoknak az elméjében, akik túlságosan ragaszkodnak az érzéki élvezethez és az anyagi gazdagsághoz, s akiket mindezek megtévesztenek, sohasem ébred szilárd eltökéltség, hogy a Legfelsőbb Úr odaadó szolgálatát végezzék.” Amíg valaki nagyon ragaszkodik az anyagi élvezethez, addig nem képes elméjét az odaadó szolgálatra összpontosítani.
A Kṛṣṇa-tudatos mozgalom jelenleg sikeresen terjed a nyugati országokban, mert a nyugati fiatalság elérte a vairāgya, a lemondás szintjét. Valóban megundorodtak az anyagi forrásokból származó anyagi örömtől, és ennek eredményeképpen szerte a nyugati országokban létrejött a hippi társadalom. Ha most ezeket a fiatalokat a bhakti-yogára, a Kṛṣṇa-tudatra tanítjuk, a tanítások kétségtelenül hatásosak lesznek.
Amint Citraketu felfogta a vairāgya-vidyānak, a lemondás tudományának a filozófiáját, megértette a bhakti-yoga folyamatát. Ezzel kapcsolatban Śrīla Sārvabhauma Bhaṭṭācārya azt mondta: vairāgya-vidyā-nija-bhakti-yoga. A vairāgya-vidyā és a bhakti-yoga párhuzamosan futnak. Mindkettő feltétlenül szükséges a másik megértéséhez. Az írások továbbá kijelentik: bhaktiḥ pareśānubhavo viraktir anyatra ca (SB 11.2.42). Az odaadó szolgálatban, a Kṛṣṇa-tudatban tett fejlődés jele az anyagi élvezetről való egyre nagyobb lemondás. Nārada Muni az odaadó szolgálat atyja, s ezért Aṅgirā, hogy indokolatlan kegyben részesítse Citraketut, elhozta Nāradát, hogy tanítsa őt, s e tanítások rendkívül hatásosak voltak. Aki követi Nārada Muni nyomdokait, kétségtelenül tiszta bhakta.