HU/SB 6.17.4-5

Revision as of 10:04, 9 July 2019 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


4-5. VERSEK

ekadā sa vimānena
viṣṇu-dattena bhāsvatā
giriśaṁ dadṛśe gacchan
parītaṁ siddha-cāraṇaiḥ
āliṅgyāṅkīkṛtāṁ devīṁ
bāhunā muni-saṁsadi
uvāca devyāḥ śṛṇvantyā
jahāsoccais tad-antike


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

ekadā—egyszer; saḥ—ő (Citraketu király); vimānena—repülőjével; viṣṇu-dattena—amit az Úr Viṣṇu adott; bhāsvatā—fényesen ragyogó; giriśam—az Úr Śivát; dadṛśe—látta; gacchan—menni; parītam—körülvéve; siddha—a Siddhaloka lakói által; cāraṇaiḥ—és a Cāraṇaloka lakói által; āliṅgya—átölelve; aṅkīkṛtām—az ölében ülve; devīm—feleségét, Pārvatīt; bāhunā—karjaival; muni-saṁsadi—nagy szentek jelenlétében; uvāca—mondta; devyāḥ—miközben Pārvatī istennő; śṛṇvantyāḥ—hallotta; jahāsa—nevetett; uccaiḥ—nagyon hangosan; tad-antike—a közelben.


FORDÍTÁS

Egyszer, amint a világűrt járta szikrázóan ragyogó repülőjén, melyet az Úr Viṣṇutól kapott, Citraketu király az Úr Śivát pillantotta meg, akit siddhák és cāraṇák vettek körül. Nagy szentek társaságában ült, s karjával átölelte az ölében ülő Pārvatīt. Citraketu úgy, hogy azt Pārvatī is hallhatta, hangosan felnevetett, s így szólt:


MAGYARÁZAT

Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura ezzel kapcsolatban így ír:

bhaktiṁ bhūtiṁ harir dattvā
sva-vicchedānubhūtaye
devyāḥ śāpena vṛtratvaṁ
nītvā taṁ svāntike ’nayat

Az esetnek az a magyarázata, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége a lehető leghamarabb vissza akarta vinni Citraketut Vaikuṇṭhalokára. Terve az volt, hogy Pārvatī megátkozza Citraketut, hogy Vṛtrāsura legyen belőle, s így következő életében minél előbb hazatérhessen, vissza Istenhez. Számtalan példa van arra, hogy egy bhakta démonként cselekedve az Úr kegyéből visszatér Isten országába. Hogy az Úr Śiva átölelte Pārvatīt, természetes volt, hiszen férj és feleség voltak; s ez Citraketu számára sem volt rendkívüli látvány. Citraketu azonban annak ellenére, hogy nem lett volna szabad ezt tennie, hangosan felnevetett, amikor az Úr Śivát ilyen helyzetben látta. A vége az lett, hogy megátkozták, s ez az átok vezetett aztán oda, hogy hazatérhetett, vissza Istenhez.