HU/SB 7.15.22
22. VERS
- asaṅkalpāj jayet kāmaṁ
- krodhaṁ kāma-vivarjanāt
- arthānarthekṣayā lobhaṁ
- bhayaṁ tattvāvamarśanāt
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
asaṅkalpāt—eltökéltséggel; jayet—győzze le; kāmam—a kéjes vágyakat; krodham—a dühöt; kāma-vivarjanāt—feladván az érzéki vágy célját; artha—vagyongyűjtés; anartha—a baj oka; īkṣayā—tekintetbe véve; lobham—mohóságot; bhayam—félelmet; tattva—az igazság; avamarśanāt—végiggondolva.
FORDÍTÁS
Készítsen az ember elszánt terveket, s így mondjon le az érzékkielégítés kéjes vágyairól. Váljon meg az irigységtől, s ezzel győzze le a dühöt, beszéljen arról, milyen hátrányokkal jár a vagyongyűjtés, s így hagyjon fel a mohósággal, vitassa meg az igazságot, és ezzel szabaduljon meg a félelemtől.
MAGYARÁZAT
Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura elmondta, hogyan lehet legyőzni az érzékkielégítésre irányuló kéjes vágyakat. Az ember nem képes megválni attól, hogy a nőkre gondoljon, mert ez a fajta gondolkodás természetes — még az utcán jártunkban-keltünkben is nagyon sok nőt látunk. Ha azonban valaki elhatározza, hogy nem fog együtt élni egy nővel, akkor nem lesznek kéjes vágyai még akkor sem, ha lát egy nőt. Ha valaki elhatározza, hogy nem fog nemi életet élni, automatikusan le tudja győzni kéjes vágyait. Jó példa erre az, hogy amikor egy bizonyos napon elhatározzuk, hogy böjtölünk, teljesen természetesen le tudjuk győzni az éhség és a szomjúság gyötrelmeit, még akkor is, ha éhesek vagyunk. Ha valaki elhatározza, hogy nem lesz irigy senkire, teljesen természetesen felül tud kerekedni a dühön. Éppen így a vagyongyűjtés vágyáról is képes lemondani pusztán azzal, hogy elgondolkozik rajta, milyen nehéz megőrizni a tulajdonában lévő pénzt. Ha valaki sok-sok készpénzt hord magánál, örökké aggódik, hogy vajon vigyáz-e rá eléggé. Ha tehát valaki arról beszél, milyen hátrányai vannak a vagyongyűjtésnek, természetes módon, minden nehézség nélkül képes lesz lemondani az üzletről.