HU/SB 8.3.32
32. VERS
- so ’ntaḥ-sarasy urubalena gṛhīta ārto
- dṛṣṭvā garutmati hariṁ kha upātta-cakram
- utkṣipya sāmbuja-karaṁ giram āha kṛcchrān
- nārāyaṇākhila-guro bhagavan namas te
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saḥ—ő (Gajendra); antaḥ-sarasi—a vízben; uru-balena—nagy erővel; gṛhītaḥ—akit foglyul ejtett a krokodil; ārtaḥ—és nagyon szenvedett; dṛṣṭvā—amikor látta; garutmati—Garuḍa hátán; harim—az Urat; khe—az égen; upātta-cakram—cakráját pörgetve; utkṣipya—felemelte; sa-ambuja-karam—ormányát egy lótuszvirággal; giram-āha—e szavakat mondta; kṛcchrāt—nagy küzdelem árán (mert veszélyben volt); nārāyaṇa—ó, Uram, Nārāyaṇa; akhila-guro—ó, univerzum Ura; bhagavan—ó, Istenség Legfelsőbb Személyisége; namaḥ te—tiszteletteljes hódolatomat ajánlom Neked.
FORDÍTÁS
Gajendrát a krokodil hatalmas erővel ragadta meg a vízben, s az elefántok királya heves fájdalmat érzett. Amikor azonban meglátta, hogy Nārāyaṇa a cakráját pörgetve közeledik az égen Garuḍa hátán, azonnal egy lótuszvirágot vett az ormányába, és nagy nehezen — mert szenvedett — így szólt: „Ó, Uram, Nārāyaṇa, univerzum Ura! Ó, Istenség Legfelsőbb Személyisége! Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom Neked!”
MAGYARÁZAT
Az elefántok királya annyira szerette volna látni az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, hogy amikor valóban megpillantotta Őt, amint az égen közeledett, nagy fájdalmában alig hallható hangon a tiszteletét ajánlotta Neki. A bhakta nem tekinti a veszélyes helyzetet veszélyesnek, hiszen ilyen alkalmakkor szívből, nagy eksztázisban tud imádkozni az Úrhoz. A veszélyt csupán jó lehetőségnek véli. Tat te ’nukampāṁ susamīkṣamānaḥ. Amikor egy bhakta nagy veszélyben forog, úgy látja, hogy ez az Úr hatalmas kegye, mert lehetőséget nyújt neki arra, hogy nagyon őszintén és figyelme elkalandozása nélkül Rá gondoljon. Tat te ’nukampāṁ susamīkṣamāno bhuñjāna evātma-kṛtaṁ vipākam (SB 10.14.8). Nem vádolja az Istenség Legfelsőbb Személyiségét amiatt, hogy hagyta, hogy bhaktája ilyen veszélybe sodródjon. Ehelyett azt gondolja, hogy a veszélyt múltbeli bűneinek köszönheti, s kihasználja az alkalmat, hogy imádkozzon az Úrhoz, és kifejezze a háláját, amiért ilyen lehetőséget kapott. Ha egy bhakta így él, nem kétséges, hogy felszabadul — hazatér, vissza Istenhez. Gajendra példájából láthatjuk, hogy ez így igaz. Buzgón imádkozott az Úrhoz, s így azonnal megkapta a lehetőséget, hogy hazatérjen, vissza Istenhez.