HU/SB 8.9.12
12. VERS
- tato gṛhītvāmṛta-bhājanaṁ harir
- babhāṣa īṣat-smita-śobhayā girā
- yady abhyupetaṁ kva ca sādhv asādhu vā
- kṛtaṁ mayā vo vibhaje sudhām imām
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tataḥ—ezután; gṛhītvā—birtokába véve; amṛta-bhājanam—a nektárral teli edényt; hariḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Hari, Mohinī alakjában; babhāṣa—beszélt; īṣat—kissé; smita-śobhayā girā—szépséges mosollyal és szavakkal; yadi—ha; abhyupetam—megígértétek, hogy elfogadjátok; kva ca—bármi legyen is; sādhu asādhu vā—akár becsületes, akár becstelen; kṛtam mayā—Általam végrehajtott; vaḥ—nektek; vibhaje—megadom nektek, ami a jussotok; sudhām—nektárt; imām—ezt.
FORDÍTÁS
Miután az Istenség Legfelsőbb Személyisége Magához vette a nektárral telt korsót, alig láthatóan elmosolyodott, és csábító szavakkal így szólt: Kedves démonok! Ha elfogadjátok, amit teszek, legyen az becsületes vagy becstelen, akkor vállalom, hogy elosztom közöttetek a nektárt!
MAGYARÁZAT
Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét senkinek a parancsai sem kötelezik. Bármit tesz, az abszolút. A démonokat természetesen elbűvölte az Istenség Legfelsőbb Személyisége illuzórikus energiája, s így Mohinī-mūrti megígértette velük, hogy elfogadják, bármit is tesz.