HU/SB 9.18.2
2. VERS
- rājyaṁ naicchad yatiḥ pitrā
- dattaṁ tat-pariṇāmavit
- yatra praviṣṭaḥ puruṣa
- ātmānaṁ nāvabudhyate
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
rājyam—a királyságot; na aicchat—nem fogadta el; yatiḥ—a legidősebb fiú, Yati; pitrā—apja által; dattam—felkínált; tat-pariṇāma-vit—mivel tudta, mi az eredménye annak, ha királyként hatalomra tesz szert; yatra—ahol; praviṣṭaḥ—belépett; puruṣaḥ—egy ilyen ember; ātmānam—önmegvalósítást; na—nem; avabudhyate—komolyan fogja venni és meg fogja érteni.
FORDÍTÁS
Amint valaki a királyi trónra ül, vagy a kormány vezetőjének rangjára emelkedik, nem tudja többé megérteni, mit jelent az önmegvalósítás. Tudta ezt Yati, Nahuṣa legidősebb fia is, ezért nem fogadta el az uralkodói hatalmat, annak ellenére, hogy apja felkínálta neki.
MAGYARÁZAT
Az önmegvalósítás az emberi civilizáció elsődleges célja, és azok, akik a jóság kötőerejében élnek, s akik brahminikus tulajdonságokra tettek szert, nagyon komolyan veszik ezt a célt. A kṣatriyák általában olyan anyagi tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek segítik őket abban, hogy anyagi vagyont gyűjtsenek s az érzékkielégítés élvezetébe merüljenek. Ám azokat, akik fejlett lelki szinten állnak, nem érdekli az anyagi gazdagság, sőt, ők csupán az élet puszta szükségleteit fogadják el, amelyek elengedhetetlenek egy olyan élethez, amelynek a célja a lelki fejlődés az önmegvalósítás útján. Ez a vers kiemeli, hogy ha valaki a politikai élet mezejére lép — különösen manapság —, elveszti a lehetőséget az emberi tökéletesség elérésére. Ha azonban a Śrīmad-Bhāgavatamot hallgatja, eljuthat a legmagasabb rendű tökéletesség szintjére. Ezt a hallást nityaṁ bhāgavata-sevayānak nevezik. Parīkṣit Mahārāja törődött a politikával, de mivel élete végén a Śrīmad-Bhāgavatamot hallgatta Śukadeva Gosvāmītól, nagyon könnyen elérte a tökéletességet. Śrī Caitanya Mahāprabhu ezért azt javasolta:
- sthāne sthitāḥ śruti-gatāṁ tanu-vāṅ-manobhir
- ye prāyaśo ’jita jito ’py asi tais tri-lokyām
- (SB 10.14.3)
Akár a szenvedély, akár a tudatlanság, akár a jóság kötőerejében van valaki, ha rendszeresen hallgatja a Śrīmad-Bhāgavatamot egy önmegvalósított lélektől, megszabadul az anyagi élet kötelékeitől.