HU/SB 8.5.11-12
11-12. VERSEK
- śrī-rājovāca
- yathā bhagavatā brahman
- mathitaḥ kṣīra-sāgaraḥ
- yad-arthaṁ vā yataś cādriṁ
- dadhārāmbucarātmanā
- yathāmṛtaṁ suraiḥ prāptaṁ
- kiṁ cānyad abhavat tataḥ
- etad bhagavataḥ karma
- vadasva paramādbhutam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-rājā uvāca—Parīkṣit király kérdezte; yathā—mint; bhagavatā—az Istenség Legfelsőbb Személyisége által; brahman—ó, bölcs brāhmaṇa; mathitaḥ—köpülve; kṣīra-sāgaraḥ—a tejóceán; yat-artham—mi volt a célja; vā—akár; yataḥ—honnan, mi okból; ca—és; adrim—a hegy (Mandara); dadhāra—maradt; ambucara-ātmanā—egy teknős alakjában; yathā—mint; amṛtam—nektár; suraiḥ—a félistenek; prāptam—elérték; kim—mit; ca—és; anyat—más; abhavat—vált; tataḥ—ezután; etat—mindezek; bhagavataḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; karma—a kedvtelései, cselekedetei; vadasva—kérlek, írd le; parama-adbhutam—mert olyan csodálatosak.
FORDÍTÁS
Parīkṣit király így kérdezett: Ó, nagy brāhmaṇa, Śukadeva Gosvāmī! Miért és hogyan köpülte az Úr Viṣṇu a tejóceánt? Mi az oka, hogy a vízben maradt egy teknős alakjában, és feltartotta a Mandara-hegyet? Hogyan jutottak hozzá a félistenek a nektárhoz, és mi más jött még létre az óceán köpüléséből? Kérlek, beszélj az Úrnak ezekről a csodálatos tetteiről!