HU/SB 4.28.58

Revision as of 17:04, 6 September 2020 by Vanibot (talk | contribs) (Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


58. VERS

vipaṇas tu kriyā-śaktir
bhūta-prakṛtir avyayā
śakty-adhīśaḥ pumāṁs tv atra
praviṣṭo nāvabudhyate


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

vipaṇaḥ—raktárak; tu—aztán; kriyā-śaktiḥ—energia a cselekvéshez, azaz energia a cselekvő érzékszervek számára; bhūta—az öt durva elem; prakṛtiḥ—az anyagi elemek; avyayā—örök; śakti—az energia; adhīśaḥ—irányító; pumān—ember; tu—aztán; atra—itt; praviṣṭaḥ—belépett; na—nem; avabudhyate—tudást szereznek.


FORDÍTÁS

A hat raktár a hat cselekvő érzékszerv. Ezek az öt örök elem együttes erejének segítségével hajtják végre feladatukat. E tevékenységek mögött a lélek áll, aki a valóságban személy és élvező. Most azonban a test városában rejtőzködik, ezért nincs tudása.


MAGYARÁZAT

Az élőlény az öt elem    —    a föld, a víz, a tűz, a levegő és az éter    —    segítségével lép be az anyagi teremtésbe, és így alakul ki a teste. Annak ellenére, hogy az élőlény az, aki belülről cselekszik, mégis ismeretlen. Belép az anyagi teremtésbe, ám az anyagi energia hatására megzavarodik, ezért úgy tűnik, el van rejtve. A testi életfelfogás a tudatlanság (nāvabudhyate) következtében uralkodik. Az intelligenciát nőnemű szóval jelölik, mivel azonban minden cselekedetben kiemelkedő szerepet játszik, ez a vers adhīśaḥnak, irányítónak nevezi. Az élőlény tűzön, vízen és gabonán él. A testet e három dolog kombinációja tartja fenn, ezért prakṛtinak, anyagi teremtésnek nevezik. Ezek az elemek egy lépcsőzetes folyamaton keresztül keverednek egymással, húst, csontot, vért és egyebeket alkotva. Mindezek különböző hajlékokként nyilvánulnak meg. A Védák leírják, hogy a megemésztett étel végül három részre oszlik. A szilárd részből ürülék lesz, a félig szilárdból pedig hús. A folyékony rész megsárgul, és ismét három részre oszlik. Az egyik ilyen folyékony részt hívjuk vizeletnek. A tüzes rész szintén háromfelé oszlik, melyek közül az egyik a csont. Az öt elem közül a tűz, a víz és a gabona a legfontosabb. Az előző vers ezt a hármat említi, míg az étert és a levegőt kihagyja. Minderről a Bhagavad-gītā (BG 13.20) beszél:

prakṛtiṁ puruṣaṁ caiva
viddhy anādī ubhāv api
vikārāṁś ca guṇāṁś caiva
viddhi prakṛti-sambhavān

„Tudnunk kell, hogy az anyagi természet és az élőlények kezdet nélküliek. Változásaikat és az anyagi kötőerőket az anyagi természet hozza létre.” A prakṛti, az anyagi természet, valamint a puruṣa, az élőlény örök. Amikor kapcsolatban kerülnek egymással, különféle kölcsönhatások és megnyilvánulások jönnek létre. Mindezeket az anyagi természet három kötőereje kölcsönhatása következményeinek kell tekintenünk.