HU/SB 6.17.29
29. VERS
- dehināṁ deha-saṁyogād
- dvandvānīśvara-līlayā
- sukhaṁ duḥkhaṁ mṛtir janma
- śāpo ’nugraha eva ca
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
dehinām—mindazoknak, akik anyagi testbe kerültek; deha-saṁyogāt—az anyagi testhez fűződő kapcsolat miatt; dvandvāni—kettősségek; īśvara-līlayā—az Úr legfelsőbb akaratából; sukham—boldogság; duḥkham—boldogtalanság; mṛtiḥ—halál; janma—születés; śāpaḥ—átok; anugrahaḥ—áldás; eva—bizonyára; ca—és.
FORDÍTÁS
A Legfelsőbb Úr külső energiájának hatására az élőlények az anyagi testekhez fűződő kapcsolatuk következtében feltételekhez vannak kötve. A boldogság és a boldogtalanság, a születés és a halál, az átok és az áldás kettősségei az anyagi világban e kapcsolat természetes melléktermékei.
MAGYARÁZAT
A Bhagavad-gītāban azt olvassuk, hogy mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ sūyate sa-carācaram, az anyagi világ Durgā istennőnek, az Úr anyagi energiájának az irányítása alatt működik, de ő az Istenség Legfelsőbb Személyisége parancsai szerint cselekszik. Ezt erősíti meg a Brahma-saṁhitā (5.44) is:
- sṛṣṭi-sthiti-pralaya-sādhana-śaktir ekā
- chāyeva yasya bhuvanāni bibharti durgā
Durgānak — Pārvatī istennőnek, az Úr Śiva feleségének — rendkívüli hatalom van a kezében. Kénye-kedvére képes megteremteni, fenntartani és elpusztítani bármennyi univerzumot, mégis az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa irányítása alatt cselekszik, s nem függetlenül. Kṛṣṇa nem részrehajló, mivel azonban ez az anyagi világ a kettősségek világa, ezek a relatív kifejezések, mint a boldogság és a boldogtalanság, az átok és az áldás a Legfelsőbb akaratából léteznek. Azoknak, akik nem nārāyaṇa-parāk, nem tiszta bhakták, elkerülhetetlenül gondot okoz az anyagi világ e kettőssége, míg a bhaktákat, akik egyedül az Úr szolgálatához ragaszkodnak, egyáltalán nem zavarja. Haridāsa Ṭhākurát például huszonkét vásáron keresztül botozták, őt azonban nem zavarta a verés, hanem mosolyogva tűrte. Az anyagi világ zavaró kettősségei a bhaktákat a legkevésbé sem zavarják. Elméjüket az Úr lótuszlábára rögzítik, és az Úr szent nevére koncentrálnak, ezért nem érzik az anyagi világ kettősségei okozta úgynevezett fájdalmakat és örömöket.