HU/SB 7.3.21

Revision as of 22:19, 6 September 2020 by Vanibot (talk | contribs) (Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


21. VERS

tatas ta āśiṣaḥ sarvā
dadāmy asura-puṅgava
martasya te hy amartasya
darśanaṁ nāphalaṁ mama


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tataḥ—emiatt; te—neked; āśiṣaḥ—áldások; sarvāḥ—mindent; dadāmi—adni fogok; asura-puṅgava—ó, legkiválóbb asura; martasya—annak, akinek meg kell halnia; te—mint te; hi—valójában; amartasya—annak, aki nem hal meg; darśanam—az, hogy láttál; na—nem; aphalam—eredménytelen; mama—enyém.


FORDÍTÁS

Ó, legkiválóbb asura! Kész vagyok hát minden áldást megadni neked, amit csak kívánsz. A félistenek mennyei világához tartozom, akik nem halnak meg úgy, mint az emberi lények. Ezért bár halandó vagy, nem lesz hiábavaló, hogy láttál engem.


MAGYARÁZAT

Ebből a versből kiderül, hogy az emberi lények és az asurák halandók, a félistenek azonban halhatatlanok. Azok a félistenek, akik az Úr Brahmāval a Satyalokán élnek, a pusztulás idején jelenlegi testükben a Vaikuṇṭhalokára mennek. Hiraṇyakaśipu ugyan szigorú lemondásokat végzett, az Úr Brahmā mégis megjósolta, hogy meg kell halnia    —    nem válhat halhatatlanná, és még a félistenekkel egyenlő szintre sem emelkedhet. A nagy lemondások és vezeklések, amelyeket oly sok éven át végzett, nem védik meg a haláltól. Ezt jósolta meg az Úr Brahmā.