HU/Prabhupada 0048 - Árja civilizáció
Lecture on BG 2.2-6 -- Ahmedabad, December 11, 1972
Anárja-dzsustam: „nem illenek az olyan emberhez, aki ismeri az élet értékét…” (Bg. 2.2.) Árja. Árja azt jelenti: élenjáró. Arról a szomorúságról, amit Ardzsuna érzett a csatatéren úgy írnak, mint ami nem méltó egy árjához. Az árja civilizáció, ahogy a Bhagavad-gítában olvasható, négy társadalmi rendből állt, amit Isten, a Legfelsőbb Személy alapított. Mint ahogy már beszéltük is, dharmam tu száksád bhagavat-pranítam (SB 6.3.19). Az igazi vallásos elveket Isten mondja ki. Ezeket az elveket ember nem hozhatja létre. Tehát az árja rendszer egy élenjáró rendszer, csátur-varnjam maja sristam / guna-karma-vibhágasah (BG 4.13). Krisna kijelenti: „Az emberi társadalom négy osztályát Én teremtettem.” Bráhmana, ksatrija, vaisja, súdra. Tehát Ardzsuna a ksatriják családjához tartozott. Ezért Ardzsuna harc előtti tétovázása a csatamezőn nem illik egy árjához. Annak, aki a királyi rendhez tartozik, nem előnyös erőszakmentessé válnia. A ksatrija számára, amikor a csatatéren harcol, az ölés nem bűn. Hasonlóképp egy bráhmana számára sem, mikor épp áldozatot mutat be, néha állatáldozatot; tehát ez nem jelenti azt, hogy bűnt követne el. Az állatáldozatok nem azt a célt szolgálták, hogy megegyék az állatokat. Az volt a cél, hogy lemérjék a védikus mantra erejét. Hogy vajon a bráhmanák, akik részt vettek az áldozat felajánlásában, helyesen mondták a védikus mantrát vagy sem, azzal mérték le, hogy feláldoztak egy állatot, aki új, fiatal életet kapott a mantra erejéből. Ez volt az állatáldozat. Néha lovakat, néha teheneket áldoztak fel. Viszont ebben a korban, a kali-jugában mindez tilos, mert nincsenek olyan jádnyika-bráhmanák. Ebben a korban tilos mindenféle áldozat.
- aśvamedhaṁ gavālambhaṁ
- sannyāsaṁ pala-paitṛkam
- devareṇa sutotpattiṁ
- kalau pañca vivarjayet
- (CC Adi 17.164).
A lóáldozat, a tehénáldozat, a szannjásza rend elfogadása, valamint az, hogy valaki a fivére feleségének nemzzen gyermeket, mindez tiltott ebben a korszakban.