HU/Prabhupada 1060 - Mindaddig, amíg nem alázatos szellemben olvassuk a Bhagavad-gītāt: Difference between revisions

(Created page with "<!-- BEGIN CATEGORY LIST --> Category:1080 Hungarian Pages with Videos Category:Prabhupada 1060 - in all Languages Category:HU-Quotes - 1966 Category:HU-Quotes -...")
 
(Vanibot #0023: VideoLocalizer - changed YouTube player to show hard-coded subtitles version)
 
Line 9: Line 9:
[[Category:Introduction to Bhagavad-gita As It Is in all Languages]]
[[Category:Introduction to Bhagavad-gita As It Is in all Languages]]
[[Category:Hungarian Language]]
[[Category:Hungarian Language]]
[[Category:A bhakták hatása - videók]]
[[Category:A meghódolás célja - videók]]
[[Category:Kṛṣṇa mindenható - videók]]
[[Category:Cselekedj megfelelő tudatban! - videók]]
[[Category:Fontos, hogy érdeklődj! - videók]]
<!-- END CATEGORY LIST -->
<!-- END CATEGORY LIST -->
<!-- BEGIN NAVIGATION BAR -- DO NOT EDIT OR REMOVE -->
{{1080 videos navigation - All Languages|Hungarian|HU/Prabhupada 1059 - Mindenki sajátságos kapcsolatban áll az Úrral|1059|HU/Prabhupada 1061 - A Bhagavad-gītāban az Öt Különböző Igazság Megértése a téma|1061}}
<!-- END NAVIGATION BAR -->
<!-- BEGIN ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK-->
<!-- BEGIN ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK-->
<div class="center">
<div class="center">
Line 18: Line 26:


<!-- BEGIN VIDEO LINK -->
<!-- BEGIN VIDEO LINK -->
{{youtube_right|noQ8yaJgKXM|Mindaddig, amíg nem alázatos szellemben olvassuk a Bhagavad-gítát...<br />- Prabhupāda 1060}}
{{youtube_right|jTjD7TdawPg|Mindaddig, amíg nem alázatos szellemben olvassuk a Bhagavad-gítát...<br />- Prabhupāda 1060}}
<!-- END VIDEO LINK -->
<!-- END VIDEO LINK -->


<!-- BEGIN AUDIO LINK -->
<!-- BEGIN AUDIO LINK -->
<mp3player>File:660219BG-NEW_YORK_clip04.mp3</mp3player>
<mp3player>https://s3.amazonaws.com/vanipedia/clip/660219BG-NEW_YORK_clip04.mp3</mp3player>
<!-- END AUDIO LINK -->
<!-- END AUDIO LINK -->


Line 30: Line 38:


<!-- BEGIN TRANSLATED TEXT -->
<!-- BEGIN TRANSLATED TEXT -->
Szarvam étad ritam manjé ([[Vanisource:BG 10.14|BG 10.14]]). „Teljes igazságként fogadom el mindazt, amit elmondtál! Személyiségedet, Isteni Személyiségedet nagyon nehéz megérteni. Ezért a félistenek sem ismerhetnek meg Téged. Még a félistenek sem ismerhetnek meg Téged.” Ez annyit jelent, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségét még az embereknél nagyobb személyiségek sem érthetik meg. Hogyan érthetné meg akkor egy emberi lény Sri Krisnát anélkül, hogy az Ő híve lenne?  
Szarvam étad ritam manjé ([[HU/BG 10.14|BG 10.14]]). „Teljes igazságként fogadom el mindazt, amit elmondtál! Személyiségedet, Isteni Személyiségedet nagyon nehéz megérteni. Ezért a félistenek sem ismerhetnek meg Téged. Még a félistenek sem ismerhetnek meg Téged.” Ez annyit jelent, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségét még az embereknél hatalmasabb személyek sem érthetik meg. Hogyan érthetné meg akkor egy emberi lény az Úr Sri Krisnát anélkül, hogy az Ő híve lenne?  


A Bhagavad-gítát ezért odaadó szellemben kell tanulmányoznunk. Az ember ne higgye, hogy egyenlő Sri Krisnával, s azt se gondolja, hogy Krisna egy közönséges ember. Nagy hatalmú személyiségnek sem szabad tekintenie Őt. Nem. Az Úr Sri Krisna nem más, mint az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Tehát a Bhagavad-gíta, illetve Ardzsuna kijelentései alapján, annak, aki a Bhagavad-gítát próbálja megérteni, legalább elméletben el kell fogadnia Sri Krisnát, mint az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, és azután, alázatos szellemben… Anélkül, hogy valaki ilyen alázatos szellemben és hallás útján ismerné meg a Bhagavad-gitát, nagyon nehéz megértenie, mert a Bhagavad-gita egy nagy rejtély.  
A Bhagavad-gítát ezért odaadó szellemben, Krisna híveként kell tanulmányoznunk. Az ember ne higgye, hogy egyenlő Sri Krisnával, s azt se gondolja, hogy Krisna egy közönséges ember. Nagy hatalmú személyiségnek sem szabad tekintenie Őt. Nem. Az Úr Sri Krisna nem más, mint az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Tehát a Bhagavad-gíta, illetve Ardzsuna kijelentései alapján, annak, aki a Bhagavad-gítát próbálja megérteni, Sri Krisnát legalább elméletben az Istenség Legfelsőbb Személyiségének kell fogadnia, és azután, ebben az alázatos szellemben… Mindaddig, amíg valaki nem ilyen alázatos szellemben hallgatja a Bhagavad-gítát, annak nagyon nehéz megérteni, mert ez a nagy rejtély.  


Tehát a Bhagavad-gitában... Tekintsük át mi is ez a Bhagavad-gita. A Bhagavad-gita az embereket az anyagi lét tudatlanságából hozza ki. Minden ember számtalan problémával küzd, Arjunának szintén volt problémája, a kurukṣetrai csata megvívása kapcsán. És ezért meghódolt Sri Krisnának, és ezt a Bhagavad-gitát emiatt beszélték el. Hasonlóan, nem csak Arjuna, hanem mindannyian mindig tele vagyunk szorongással az anyagi létünk miatt. Asad-grahāt. Azt jelenti; A létünk ebben a környezetben, vagy a nemlétezés légkörében. De valójában, nem vagyunk nemlétezők. A létünk örök, de így vagy úgy ebbe az 'asat'-ba kerültünk. Asat azt jelenti az ami nem létezik. A sok emberi lény közül, aki a helyzetével kapcsolatban tesz fel kérdéseket, hogy ki ő, hogyan került a szenvedés e kínos helyzetébe... Anélkül, hogy valaki ráébredne erre a helyzetre, hogy "Miért szenvedek? Nem akarom mindezt a szenvedést. Meg akartam szabadulni ettől a sok szenvedéstől, de elbuktam." Anélkül, hogy valaki ebben a helyzetben lenne, nem tekinthetjük tökéletes emberi lénynek. Az emberség ott kezdődik, amikor ezek a kérdések megfogalmazódnak az ember elméjében. A Brahma-sutrában ezeket a kérdéseket brahma-jijñāsā-nak nevezik. Athāto brahma jijñāsā. És az ember minden cselekedete kudarcnak tekintendő, amennyiben ezek a kérdések nincsenek az elméjében. Tehát azok a személyek, akik elméjében felébredtek ezek a kérdések, úgymint: "Mi vagyok én? Miért szenvedek? Honnan jöttem? Hova kell mennem a halálom után?" amikor ezek a kérdések előjönnek, felébrednek a bölcs emberi lény elméjében, akkor gyakorlatilag megfelelő tanítvánnyá válik a Bhagavad-gita megértésére. És śraddhāvānnak kell lennie. Śraddhāvānnak. Tisztelettudónak kell lennie, szerető tisztelettel kell fordulnia az Istenség Legfelsőbb Személyisége felé. Ilyen személy, ilyen ideális személy volt Arjuna.
Tehát a Bhagavad-gítában... Tekintsük át mi is valójában a Bhagavad-gíta? A Bhagavad-gíta célja, hogy kiszabadítsa az emberiséget az anyagi létezés tudatlanságából. Az embereknek számtalan megpróbáltatással kell szembenézniük, éppen úgy, ahogy Ardzsuna is nehéz helyzetbe került, amikor meg kellett vívnia a kuruksétrai csatát. Ám meghódolt Sri Krisna előtt, s ennek eredményeként az Úr elmondta neki a Bhagavad-gítát. Nemcsak Ardzsunát gyötörte az aggodalom az anyagi létezés miatt, hanem mindannyian hasonló helyzetben vagyunk. Asad-grahát. Ez a… Mi a nemlét atmoszférájában létezünk, valójában azonban nem vagyunk nemlétezők. Létünk örök, ám valahogy az asatba kerültünk. Asat arra utal, ami nem létezik. A számtalan szenvedő ember közül csupán néhány érdeklődik valódi helyzetéről, arról, hogy ki ő, miért kényszerült ilyen kellemetlen, szenvedéssel teli helyzetbe stb. Anélkül, hogy valaki ráeszmélne a következőkre: „Miért szenvedek? Nem akarok tovább szenvedni. Meg akartam szabadulni ettől a sok szenvedéstől, de elbuktam.” Senki sem nevezhető tökéletes embernek addig, amíg el nem jut idáig. Az emberi lét akkor kezdődik el, amikor elménkben felébred ez az érdeklődés. A Brahma-szútra ezt az érdeklődést brahma-dzsidnyászának nevezi. Athátó brahma dzsidnyásza (Védánta-szútra 1.1.1.). Az emberi lény valamennyi tette kudarcnak számít, amíg nem tesz fel efféle kérdéseket. A Bhagavad-gítát tehát azok a tanulmányozói érthetik meg, akik megkérdezik, hogy kik ők és miért szenvednek, hogy honnan jöttek, s hogy hová kell menniük a halál után. Amikor felmerülnek ezek a kérdések egy józan ember elméjében, akkor válik alkalmassá arra, hogy megértse a Bhagavad-gítát. Sraddhávánnak kell lennie. Sraddhávánnak. Megingathatatlan tisztelettel kell tekintenie az Istenség Legfelsőbb Személyiségére. Ilyen ideális személy volt Ardzsuna.
<!-- END TRANSLATED TEXT -->
<!-- END TRANSLATED TEXT -->

Latest revision as of 13:42, 1 October 2018



660219-20 - Lecture BG Introduction - New York

Szarvam étad ritam manjé (BG 10.14). „Teljes igazságként fogadom el mindazt, amit elmondtál! Személyiségedet, Isteni Személyiségedet nagyon nehéz megérteni. Ezért a félistenek sem ismerhetnek meg Téged. Még a félistenek sem ismerhetnek meg Téged.” Ez annyit jelent, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségét még az embereknél hatalmasabb személyek sem érthetik meg. Hogyan érthetné meg akkor egy emberi lény az Úr Sri Krisnát anélkül, hogy az Ő híve lenne?

A Bhagavad-gítát ezért odaadó szellemben, Krisna híveként kell tanulmányoznunk. Az ember ne higgye, hogy egyenlő Sri Krisnával, s azt se gondolja, hogy Krisna egy közönséges ember. Nagy hatalmú személyiségnek sem szabad tekintenie Őt. Nem. Az Úr Sri Krisna nem más, mint az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Tehát a Bhagavad-gíta, illetve Ardzsuna kijelentései alapján, annak, aki a Bhagavad-gítát próbálja megérteni, Sri Krisnát legalább elméletben az Istenség Legfelsőbb Személyiségének kell fogadnia, és azután, ebben az alázatos szellemben… Mindaddig, amíg valaki nem ilyen alázatos szellemben hallgatja a Bhagavad-gítát, annak nagyon nehéz megérteni, mert ez a mű nagy rejtély.

Tehát a Bhagavad-gítában... Tekintsük át mi is valójában a Bhagavad-gíta? A Bhagavad-gíta célja, hogy kiszabadítsa az emberiséget az anyagi létezés tudatlanságából. Az embereknek számtalan megpróbáltatással kell szembenézniük, éppen úgy, ahogy Ardzsuna is nehéz helyzetbe került, amikor meg kellett vívnia a kuruksétrai csatát. Ám meghódolt Sri Krisna előtt, s ennek eredményeként az Úr elmondta neki a Bhagavad-gítát. Nemcsak Ardzsunát gyötörte az aggodalom az anyagi létezés miatt, hanem mindannyian hasonló helyzetben vagyunk. Asad-grahát. Ez a… Mi a nemlét atmoszférájában létezünk, valójában azonban nem vagyunk nemlétezők. Létünk örök, ám valahogy az asatba kerültünk. Asat arra utal, ami nem létezik. A számtalan szenvedő ember közül csupán néhány érdeklődik valódi helyzetéről, arról, hogy ki ő, miért kényszerült ilyen kellemetlen, szenvedéssel teli helyzetbe stb. Anélkül, hogy valaki ráeszmélne a következőkre: „Miért szenvedek? Nem akarok tovább szenvedni. Meg akartam szabadulni ettől a sok szenvedéstől, de elbuktam.” Senki sem nevezhető tökéletes embernek addig, amíg el nem jut idáig. Az emberi lét akkor kezdődik el, amikor elménkben felébred ez az érdeklődés. A Brahma-szútra ezt az érdeklődést brahma-dzsidnyászának nevezi. Athátó brahma dzsidnyásza (Védánta-szútra 1.1.1.). Az emberi lény valamennyi tette kudarcnak számít, amíg nem tesz fel efféle kérdéseket. A Bhagavad-gítát tehát azok a tanulmányozói érthetik meg, akik megkérdezik, hogy kik ők és miért szenvednek, hogy honnan jöttek, s hogy hová kell menniük a halál után. Amikor felmerülnek ezek a kérdések egy józan ember elméjében, akkor válik alkalmassá arra, hogy megértse a Bhagavad-gítát. Sraddhávánnak kell lennie. Sraddhávánnak. Megingathatatlan tisztelettel kell tekintenie az Istenség Legfelsőbb Személyiségére. Ilyen ideális személy volt Ardzsuna.