HU/Prabhupada 1060 - Mindaddig, amíg nem alázatos szellemben olvassuk a Bhagavad-gītāt
660219-20 - Lecture BG Introduction - New York
Szarvam étad ritam manjé (BG 10.14). „Teljes igazságként fogadom el mindazt, amit elmondtál! Személyiségedet, Isteni Személyiségedet nagyon nehéz megérteni. Ezért a félistenek sem ismerhetnek meg Téged. Még a félistenek sem ismerhetnek meg Téged.” Ez annyit jelent, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségét még az embereknél nagyobb személyiségek sem érthetik meg. Hogyan érthetné meg akkor egy emberi lény Sri Krisnát anélkül, hogy az Ő híve lenne?
A Bhagavad-gítát ezért odaadó szellemben kell tanulmányoznunk. Az ember ne higgye, hogy egyenlő Sri Krisnával, s azt se gondolja, hogy Krisna egy közönséges ember. Nagy hatalmú személyiségnek sem szabad tekintenie Őt. Nem. Az Úr Sri Krisna nem más, mint az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Tehát a Bhagavad-gíta, illetve Ardzsuna kijelentései alapján, annak, aki a Bhagavad-gítát próbálja megérteni, legalább elméletben el kell fogadnia Sri Krisnát, mint az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, és azután, alázatos szellemben… Anélkül, hogy valaki ilyen alázatos szellemben és hallás útján ismerné meg a Bhagavad-gitát, nagyon nehéz megértenie, mert a Bhagavad-gita egy nagy rejtély.
Tehát a Bhagavad-gitában... Tekintsük át mi is ez a Bhagavad-gita. A Bhagavad-gita az embereket az anyagi lét tudatlanságából hozza ki. Minden ember számtalan problémával küzd, Arjunának szintén volt problémája, a kurukṣetrai csata megvívása kapcsán. És ezért meghódolt Sri Krisnának, és ezt a Bhagavad-gitát emiatt beszélték el. Hasonlóan, nem csak Arjuna, hanem mindannyian mindig tele vagyunk szorongással az anyagi létünk miatt. Asad-grahāt. Azt jelenti; A létünk ebben a környezetben, vagy a nemlétezés légkörében. De valójában, nem vagyunk nemlétezők. A létünk örök, de így vagy úgy ebbe az 'asat'-ba kerültünk. Asat azt jelenti az ami nem létezik. A sok emberi lény közül, aki a helyzetével kapcsolatban tesz fel kérdéseket, hogy ki ő, hogyan került a szenvedés e kínos helyzetébe... Anélkül, hogy valaki ráébredne erre a helyzetre, hogy "Miért szenvedek? Nem akarom mindezt a szenvedést. Meg akartam szabadulni ettől a sok szenvedéstől, de elbuktam." Anélkül, hogy valaki ebben a helyzetben lenne, nem tekinthetjük tökéletes emberi lénynek. Az emberség ott kezdődik, amikor ezek a kérdések megfogalmazódnak az ember elméjében. A Brahma-sutrában ezeket a kérdéseket brahma-jijñāsā-nak nevezik. Athāto brahma jijñāsā. És az ember minden cselekedete kudarcnak tekintendő, amennyiben ezek a kérdések nincsenek az elméjében. Tehát azok a személyek, akik elméjében felébredtek ezek a kérdések, úgymint: "Mi vagyok én? Miért szenvedek? Honnan jöttem? Hova kell mennem a halálom után?" amikor ezek a kérdések előjönnek, felébrednek a bölcs emberi lény elméjében, akkor gyakorlatilag megfelelő tanítvánnyá válik a Bhagavad-gita megértésére. És śraddhāvānnak kell lennie. Śraddhāvānnak. Tisztelettudónak kell lennie, szerető tisztelettel kell fordulnia az Istenség Legfelsőbb Személyisége felé. Ilyen személy, ilyen ideális személy volt Arjuna.