HU/SB 10.5.30

Revision as of 08:53, 26 December 2019 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


30. VERS

nūnaṁ hy adṛṣṭa-niṣṭho ’yam
adṛṣṭa-paramo janaḥ
adṛṣṭam ātmanas tattvaṁ
yo veda na sa muhyati


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

nūnam—bizonyára; hi—valójában; adṛṣṭa—láthatatlan; niṣṭhaḥ ayam—valami ott véget ér; adṛṣṭa—a láthatatlan sors; paramaḥ—végső; janaḥ—minden élőlény ebben az anyagi világban; adṛṣṭam—azt a sorsot; ātmanaḥ—magáé; tattvam—a végső igazságot; yaḥ—bárki, aki; veda—ismeri; na—nem; saḥ—ő; muhyati—megzavarodik.


FORDÍTÁS

Kétségtelen, hogy mindenkit a sors irányít, amely meghatározza gyümölcsöző tetteink eredményeit. Más szóval az embernek a láthatatlan sors elrendezéséből van fia vagy leánya, s amikor a fiú vagy a leány többé már nincs jelen, az szintén a láthatatlan sorsnak köszönhető. A sors a végső irányítója mindenkinek. Aki tudja ezt, azt semmi sem zavarja meg.


MAGYARÁZAT

Nanda Mahārāja azzal vigasztalta öccsét, Vasudevát, hogy végül is a sors felelős mindenért. Vasudevának nem szabad boldogtalannak lennie amiatt, hogy Kaṁsa megölte sok gyermekét, vagy hogy utolsó gyermeke, leánya a mennyei bolygókra ment.