HU/SB 7.15.10

Revision as of 09:38, 26 August 2019 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


10. VERS

dravya-yajñair yakṣyamāṇaṁ
dṛṣṭvā bhūtāni bibhyati
eṣa mākaruṇo hanyād
ataj-jño hy asu-tṛp dhruvam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

dravya-yajñaiḥ—állatokkal és más ehető dolgokkal; yakṣyamāṇam—azt, aki ilyen áldozatokat végez; dṛṣṭvā—látván; bhūtāni—az élőlények (az állatok); bibhyati—félnek; eṣaḥ—ez az ember (az áldozat végzője); —minket; akaruṇaḥ—aki embertelen és kegyetlen; hanyāt—meg fog ölni; a-tat-jñaḥ—végtelenül tudatlan; hi—valójában; asu-tṛp—akit nagyon elégedetté tesz, hogy másokat elpusztít; dhruvam—bizonyára.


FORDÍTÁS

Amikor a feláldozásra szánt állatok meglátják az áldozatot végző embert, rémület tölti el őket, s így gondolkodnak: „Ez a kegyetlen ember, aki most áldozatot hajt végre, nem tudja, mi az áldozat célja, s mivel nagy elégedettséget okoz neki, ha másokat megölhet, minden bizonnyal végezni fog velünk.”


MAGYARÁZAT

Szerte a világon szinte minden elfogadott vallás hajt végre állatáldozatokat a vallás nevében. Azt mondják, hogy amikor az Úr Jézus tizenkét éves volt, egyszer megdöbbenten látta, hogy a zsidók madarakat és más állatokat áldoznak a zsinagógákban, ezért megtagadta a zsidó vallást, s elkezdte a keresztény vallásrendszert, az Ótestamentum „Ne ölj!” parancsolatát követve. Manapság azonban nem csak áldozat ürügyén pusztítanak el állatokat. Amiatt, hogy egyre szaporodnak a vágóhidak, az állatölés rendkívüli méreteket öltött. Az állatok lemészárlása szörnyű dolog, akár a vallásra hivatkozva teszi az ember, akár azért, hogy megegye őket. Ez a vers elítéli az állatölést. Csak az képes állatokat áldozni, akár a vallás címszava alatt, akár a húsukért, aki kegyetlen.