HU/SB 8.5.49

Revision as of 17:38, 30 August 2020 by TattvaDarsana (talk | contribs)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


49. VERS

yathā hi skandha-śākhānāṁ
taror mūlāvasecanam
evam ārādhanaṁ viṣṇoḥ
sarveṣām ātmanaś ca hi


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yathā—mint; hi—valójában; skandha—a törzsnek; śākhānām—és az ágaknak; taroḥ—egy fának; mūla—a gyökér; avasecanam—öntözvén; evam—ily módon; ārādhanam—imádat; viṣṇoḥ—az Úr Viṣṇué; sarveṣām—mindenki; ātmanaḥ—a Felsőléleknek; ca—szintén; hi—valóban.


FORDÍTÁS

Ha a fa gyökerét öntözzük, a fa törzse és ágai is automatikusan elégedettek lesznek. Ehhez hasonlóan amikor valaki az Úr Viṣṇu bhaktájává válik, azzal mindenkit szolgál, mert az Úr mindenki Felsőlelke.


MAGYARÁZAT

A Padma Purāṇa kijelenti:

ārādhanānāṁ sarveṣāṁ
viṣṇor ārādhanaṁ param
tasmāt parataraṁ devi
tadīyānāṁ samarcanam

„Minden imádat közül az Úr Viṣṇu imádata a legjobb, de még az Úr Viṣṇu imádatánál is jobb bhaktáját, a vaiṣṇavát imádni.” Az anyagi vágyakhoz ragaszkodó emberek számtalan félistent imádnak (kāmais tais tair hṛta-jñānāḥ prapadyante ’nya-devatāḥ (BG 7.20)). Az embereket rengeteg anyagi vágy zaklatja, ezért az Úr Śivát, az Úr Brahmāt, Kālī istennőt, Durgāt, Gaṇeśát és Sūryát imádják a különféle eredmények reményében. Ezeket az eredményeket azonban mind elérheti az ember, ha egyszerűen csak az Úr Viṣṇut imádja. A Bhāgavatamban egy másik helyen (SB 4.31.14) azt olvashatjuk:

yathā taror mūla-niṣecanena
tṛpyanti tat-skandha-bhujopaśākhāḥ
prāṇopahārāc ca yathendriyāṇāṁ
tathaiva sarvārhaṇam acyutejyā

„Ahogyan a fa gyökerét vízzel öntözve a törzset, az ágakat, a gyümölcsöket és a virágokat is tápláljuk, és ahogy a gyomrot étellel ellátva elégedetté tesszük a végtagokat is, úgy egyedül az Úr Viṣṇu imádatával mindenkit elégedetté tehetünk.” A Kṛṣṇa-tudat nem egy szektariánus vallásos mozgalom, hanem az a feladata, hogy szerte a világon minden élőlénynek az érdekét szolgálja. Bárki beléphet a mozgalomba kasztra, fajra, vallásra vagy nemzetiségre való tekintet nélkül. Aki megtanulja imádni az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Kṛṣṇát, aki a viṣṇu-tattva eredete, az minden tekintetben teljesen elégedetté és tökéletessé válhat.