HU/SB 8.6.20

Revision as of 08:56, 15 September 2019 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


20. VERS

arayo ’pi hi sandheyāḥ
sati kāryārtha-gaurave
ahi-mūṣikavad devā
hy arthasya padavīṁ gataiḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

arayaḥ—ellenségek; api—habár; hi—valóban; sandheyāḥ—alkalmas a békekötésre; sati—így lévén; kārya-artha-gaurave—egy fontos kötelesség tekintetében; ahi—kígyó; mūṣika—egér; vat—mint; devāḥ—ó, félistenek; hi—valóban; arthasya—az érdeknek; padavīm—helyzet; gataiḥ—így lévén.


FORDÍTÁS

Ó, félistenek! Saját céljaink elérése olyan fontos, hogy emiatt még akár ellenségeinkkel is békét köthetünk. Saját érdekünkben a kígyó és az egér logikája szerint kell cselekednünk.


MAGYARÁZAT

Egyszer a kígyót és az egeret megfogták, és egy kosárba tették. Az egér a kígyó tápláléka, így aztán a kígyó előtt nagyszerű lehetőség tárult fel. De mivel mindketten a kosár foglyai voltak, még ha a kígyó meg is ette volna az egeret, akkor sem szabadulhatott volna ki. Ezért aztán a kígyó úgy gondolta, a legokosabb, ha békét köt az egérrel, és megkéri, rágjon egy lyukat a kosáron, hogy mindketten kimászhassanak. Szándéka az volt, hogy miután az egér kirágta a lyukat, ő felfalja az egeret, és a lyukon át elmenekül a kosárból. Ezt hívják „a kígyó és az egér” gondolkodásnak.